TOP50 dohányzásellenes reklám

A kormány a dohányzás visszaszorítására törekszik

Míg Európában egyre kevesebben dohányoznak, Magyarországon egyre többen, a kormány éppen ezért a dohányzás visszaszorítására törekszik - derült ki a Fidesz frakcióvezetőjének sajtótájékoztatóján. Az Országos Egészségfejlesztési Intézet főigazgatója szerint a dohányárusítás korlátozása visszaszoríthatja a fogyasztást és egészségvédelmi szempontból hasznos lehet.

Lázár János elmondta, hogy a probléma égető, mert a fiatalok körében robbanásszerűen emelkedik a cigarettázók aránya. Összetett kérdésről van szó - hangsúlyozta a frakcióvezető.

Gábor Edina, az Országos Egészségfejlesztési Intézet főigazgatója az InfoRádiónak azt mondta, hogy a dohányárusítás korlátozása visszaszoríthatja a fogyasztást és egészségvédelmi szempontból hasznos lehet. A teljes tiltás azonban a bűnözés élénküléséhez vezethet.

A Fidesz frakcióvezetője arról is beszélt, hogy a fiatalok a jelenlegi gyakorlat szerint - elsősorban a szupermarketekben - könnyedén vásárolhatnak cigarettát, hiába tiltott ez a számukra. Gábor Edina kiemelte, hogy a külföldi példák azt mutatják, hogy ha csökken a hozzáférés, akkor az tervezhetővé teszi a fogyasztást.

A magyar társadalom a becslések szerint mintegy 400 milliárd forintot költ évente dohányzásra, átláthatóvá és szabályozottá kell tenni a dohánytermékek kereskedelmét - emelte ki.

Lázár János szövetségeseket keres a több tízezer munkahelyet teremtő feladat végrehajtásához - nemcsak a frakción belül, hanem az egész Parlamentben.

rádió hír meghallgatás: KLIKK

forrás: inforadio.hu

Bagóznak az életre, dobogós a halállistán Somogy

Aggasztó a statisztika, Somogy az elsők között a dohányos halállistán. Megyénkben a dohányzás okozta halálozás arányszáma az ezredforduló óta eleinte növekvő, majd csökkenő tendenciát mutatott.

A kedvező változás köszönhető a nemdohányzók védelmében hozott törvénynek, illetve az érvényesülését célzó akcióprogramoknak, fokozott ellenőrzéseknek – tájékoztatott a Somogy Megyei Kormányhivatal Kistérségi Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve.
A kép azonban a csökkenés ellenére is aggasztó: megyénket országosan csak Szabolcs-Szatmár–Bereg, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén megye előzi meg, évente ugyanis megközelítőleg 2500 lakos haláláért felelős a dohányzás Somogyban. Az adatok szerint kétszer annyi férfi hal meg, mint nő a dohányzás ártalmainak következtében. 

Az Országgyűlés idén április 26-án módosította a nem dohányzók védelméről szóló törvényt. Ennek értelmében 2012. január elsejétől tilos a dohányzás közforgalmú intézményekben – többek között szórakozó- és vendéglátóhelyeken –, munkahelyeken, a közösségi közlekedési eszközökön és megállókban, az aluljárókban, a játszótereken, valamint a megállóhelyek és a játszóterek öt méteres környezetében. A helyi önkormányzatok további közterületeken is megtilthatják a dohányzást. A tilalom betartását az ÁNTSZ ellenőrzi, megsértése esetén egészségvédelmi bírságot szab ki, 20 és 50 ezer forint közötti összegben, magánszemélyek esetében. Türelmi időt amúgy kapunk, csak április 1-jétől büntetnek.

Magyarország a dohányzást tekintve a világranglista dobogósa: a személyenkénti cigarettafogyasztás duplája a világátlagnak, vagyis fejenként több mint háromezer szál. Évente mintegy 30 ezer honfitársunk hal meg a  dohányzással összefüggésbe hozható betegségekben. A területi megoszlás azonban még megyén belül is változó.
– Somogy megye kistérségei között jelentős az eltérés, ha a dohányzással összefüggő keringési, légzőrendszeri és daganatos megbetegedések okozta halálozásról beszélünk – hangsúlyozták a szakemberek. Míg a Balaton partján, a balatonföldvári, fonyódi és siófoki kistérségekben az országos átlag alattinál 50 százalékkal alacsonyabb ez az arány, addig a megye déli, határmenti területein, a barcsi, csurgói térségekben 20-50 százalékkal magasabb értékeket figyelhetünk meg az említett betegségcsoportokban. Kiemelkedő a kadarkúti és a lengyeltóti kistérségek magas halálozási arányszáma.

S hogy mit lehet tenni megyei szinten? A Somogy Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervének Egészségfejlesztési Osztálya koordinálja a Ciki a cigi című megelőzési programot, amely 2010- ben indult, és eddig 16 oktatási intézménybe jutott el. Emellett 2008. óta fut a szervbemutató program, amit 72 általános és középiskola diákjai láttak már. Dohányzás prevenciós vetélkedők és tanórák, egészséges életmód programok hívják még fel a figyelmet, de a legtöbbet a jó példa teheti: ha ugyanis a szülő nem dohányzik, gyereke kisebb eséllyel lesz "bagós". 

Intézkedést sürget a WHO 

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslései szerint a világon jelenleg évente több mint 3 millió ember halála vezethető vissza a dohányzásra, és ha nem hoznak komoly intézkedéseket, akkor ez a szám 2025-re 10 millióra emelkedhet. A statisztikai adatok szerint a Föld 15 évesnél idősebb lakóinak egyharmada, közel 1,3 milliárd ember fújja nap mint nap a füstöt. A felmérések szerint a dohányzás a tüdőrák okozta halálozások 90-95 százalékáért, az összes rákhalálozás 30-35 százalékáért, az idült gyulladásos légúti betegségek 80-85 százalékáért, a koszorúér-betegségek 25-30 százalékáért felelős.

forrás: sonline.hu

Füstadó a patikákban

Az egészségügyben a jövő évtől mérni fogják, hogy a biztosítottak felhagytak-e a dohányzással, szedik-e a gyógyszereiket. Nem egyszerűen követjük a világtrendet - mi fogjuk diktálni.

"Mit gondolnak, egy évvel a terápia megkezdése után a cukorbetegek hány százaléka szedi be a gyógyszerét?" A hallgatóság tippelt, Molnár Márk Péter, a Corvinus egyetem oktatója pedig pillanatnyi szünetet tartott a hatás növelése érdekében. Tudta, nincs olyan pesszimista orvos a teremben, aki eltalálná a valóságot: egy év után mindössze a felük. Mindez az év elején történt, amikor Molnár a legfrissebb kutatását ismertette. Az állak akkor estek le teljesen, amikor kiderült: 22 százalék ez az arány. Az ország mégis egyetlen évben 30 milliárd forintot fizet ki a gyógyszerükre - javarészt feleslegesen.

A betegek négy százaléka sosem váltja ki vérzsírcsökkentőjét, csak hasal valamit, ha rákérdeznek a hatására. A többiek jó része úgy szedi, mintha úgy működne, mint a fájdalomcsillapító, csak akkor kellene bekapni, ha gyors segítségre van szükség, mondjuk mert túl zsírosat (vagy antidiabetikumnál: cukrosat) evett az ember. Holott jó részük arra szolgál, hogy megelőzze a bajt - agyvérzést, amputációt, infarktust. Arról nem is beszélve, hogy a legtöbb krónikus nyavalya életmódváltást követel; a csontritkulás fő ellenszere például a mozgás, ám az érintettek közül sokan inkább "mozgásdiétát" tartanak, a szívbetegek nagy része kíméli is az izmait. A magas koleszterinszintűek világszerte vétkeznek, a különbség csak abban áll, hogy nálunk csülökkel, másutt marhasülttel. A tüdőbetegek jó része cigarettázik tovább, mintha a szervezete nem adott volna vészjeleket. Végül az egészségbiztosítók besokalltak, s egyre több helyen mondják: a gyógyszerek támogatásánál ezentúl azt is figyelembe veszik, mennyire működik együtt a beteg az orvosával.

Ám mi köze a tb-nek a magánszféránkhoz? Miért tartozik rá, ha valaki szereti a hasát, dohányzik vagy keveset mozog? A gyógyszerkeretet közpénzből támogatják, és fontos, hogy minél ésszerűbben költsék el, a beteg és a biztosító is kapjon visszajelzést állapota javulásáról. Nem véletlen, hogy egy-egy betegségnél számos országban alkalmazzák már ezeket a módszereket. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) most egyszerre lép nagyot, mert ennyiféle kórképnél, mint nálunk tervezik, egy időben egy ország sem vezette be az új szemléletmódot.

A tervek izgalomba hozták az egészségügyet, konferenciákat szerveznek, s ha valaki azt hinné, ezeken a gyógyszergyárak vagy az orvosok tiltakoznak, hát téved. Még jogszabály-módosításra sincs szükség; a hatályos egészségügyi törvény is lehetővé teszi a szigorítást. A szakemberek zöme egyetért az alapelvekkel, legfeljebb a részletekkel vitáznak. Kovácsy Zsombor ügyvéd, a kormány által felszámolt Egészségbiztosítási Felügyelet alapító elnöke például attól óv, nehogy diszkriminálják az elhízott, dohányzó középkorúakat, pusztán mert velük lehet legkiválóbban illusztrálni az egyén felelősségét, nem ébresztenek ugyanis részvétet a többiekben.

A nehézségek közé tartozik, hogy bár az orvosokat anyagilag is érdekeltté teszik a változtatásokban, az átlagosan kilencperces orvos-beteg találkozásokba aligha fér bele az életmódra vonatkozó részletes felvilágosítás, ezért jövőre felvilágosító kampányokat és ingyenes betegképzéseket is indítanak. Egyetlen túlsúlyos középkorútól sem várják, hogy huszonéves lányokkal járjanak fitneszklubokba, és hatvanéves férfiaknak sem kell majd kockahasat gyúró fickók között edzeniük; számukra napi két-három kilométeres séta is elegendő.

Az újítás januártól indul, és elsőként a krónikus tüdőtágulásos (COPD) betegeket érinti. Mielőtt megijednénk, hogy a kormány súlyos betegeket küld a halálba elérhetetlenségig drágítva gyógyszereiket, jó tudni: ugyan orvosi segítség nélkül légzőfelületük egyre nagyobb hányadát veszítik el - ha viszont dohányoznak, a gyógyszer nem is szívódik fel a szervezetükbe. Márpedig 90 százalékuk az után is dohányos marad, hogy tudják: az életük múlik azon, le tudnak-e állni. Az egészségbiztosító évi tízmilliárd forintot költ a gyógyszerükre, nagyrészt feleslegesen.

"Megkérdeztem dohányos barátaimat, mit tennének, ha ilyen döntés elé állítanák őket. Azt mondták, vélhetően semmit, legfeljebb megemelkedne néhány száz vagy ezer forinttal a havi számlájuk" - mondja Dankó Dávid, a Corvinus Egyetem kutatója; szerinte ez is jelzi: a dohányzás betegség.

Valóban, még a tüdőgyógyintézetben két kezelés közben is dohányoznak. Jövő ősztől uniós támogatással ingyenes dohányzásleszoktató tanfolyamok kezdődnek, mert azt is tanulni kell, hogyan legyünk okosan betegek, s várhatóan az év utolsó negyedévében az orvosi rendelőkben olyan történik majd, ami még sosem. Nem egyszerűen megkérdezik majd, "és hogy állunk a cigarettával?", hanem megmérik a tüdőbetegek szervezetének nikotinszintjét, a nyálból vagy vérből vett mintával. Ha dohányzik, csökkentik gyógyszere társadalombiztosítási támogatását. A mértékről decemberben zárulnak le az egyeztetések, ma azonban a legvalószínűbb forgatókönyvnek az látszik, hogy a renitens betegeknek ezer forint körüli költségemelkedéssel kell számolniuk.

A második érintett csoport a magas koleszterinszinttel küzdők köre. A jövő év első fele itt is felvilágosítással és a kiindulóállapot feltérképezésével telik. Ha vérzsírszintjük magas marad, előbb a dózist emeli az orvos, majd a gyógyszert cseréli le, mert az egészségbiztosítónál azt remélik, a második szernek életmódváltással együtt már eredményt kell hoznia - ha a beteg rendszeresen szedi, és önmérsékletet tart az étkezésnél.

Vége szakad annak is, hogy az orvosnál bólogassunk, "igen, napi három szemet, nyolcóránként, megjegyeztem". Aztán csak a receptek felét váltjuk ki, mondván, ha ezt mind beszednénk, nem maradnánk életben. S amit megvettünk, azt sem vesszük be rendesen, mert a reggeli rohanásban vagy hétvégén elfelejtjük. Jövőre jön az e-recept, az orvos pedig e-jelentéseket küld majd a biztosítónak, és a kétféle "e" összefut - a tb-nél és a doktorunk gépén. Látni fogják, kiváltottuk-e a gyógyszert, és arra is rájönnek, ha fiókban maradtak a pirulák, hiszen megcsúszunk a következő doboz megvásárlásával.

A harmadik csoport a cukorbetegeké, de nem a veleszületett és nem is a súlyosabb, hanem a még tablettákkal (tehát nem inzulinnal) karbantartható állapotúaké. Nekik ezután is negyedévente kell kontrollra járniuk, és itt nem pusztán a mozgásgazdag életmód és a diéta fontosságáról beszélnek nekik, hanem ellenőrzik, mennyire tartják be az étrendet. Eddig elkerülendő az orvos szemöldök-összehúzását elég volt a kontroll előtt egy-két napig diétázni, ám most nem csak a vércukorszintet mérik majd - van ugyanis ennél "hosszabb memóriájú" része is a vérünknek. Itt is jövő év utolsó negyedévében lehet változás a patikai árakban, de a siker az volna, ha egy fillér többlet sem folyna be az OEP kasszájába, mert az lenne az igazi megtakarítás. Az Egyesült Államokban például 300 milliárd dollárra becsülik azt az éves kárt, amit a nem megfelelő beteg-együttműködés okoz.

forrás: hetivalasz.hu

Új szabvány – Emberéleteket menthet a magától elalvó cigaretta, a gyártók mégsem lelkesednek érte

A tűzoltók örülnek, a cigarettagyártók már kevésbé. És alegjobban –kivételesen – a dohányzók járnak: Európa-szerte több száz életetmegmenthet évente a magától elalvó (szakszerűbben: csökkentett gyúlékonyságú)cigik bevezetése. November 17. óta kizárólag ezeket szabad árulni az egészEU-ban, így Magyarországon is.

„Ezernél is többen meghalnak az unióban évente dohányzásokozta tűzesetekben. Finnországban, ahol már tavaly áprilisban kötelezővé tettékaz újfajta cigarettákat, 43 százalékkal csökkent a halálos áldozatok száma” –mondja lapunknak Frédéric Vincent, az Európai Bizottság egészségügyikérdésekért felelős szóvivője. Az ötlet az Egyesült Államokból származik. Acigarettapapírba két vastagabb papírszalagot illesztenek: ha a cigit nemszívják, és a parázs eljut a papírgyűrűk egyikéig, magától elalszik. Ha tehát adohányos elbóbiskol a kanapén tévénézés vagy az ágyban olvasás közben, sokkalkisebb eséllyel okoz lakástüzet.

„Nem örülünk a változásnak, a cigarettapapír beszerzésiköltsége ötszörösére emelkedett. Ez öt-tíz százalékkal növeli egy doboz cigiárát” – válaszolja a Népszabadság kérdésére a Continental Dohányipari Zrt.vezérigazgatója, Füzi Csaba. Ám mivel a dohányipar nagy szereplői bejelentették,hogy „piactiszta állapotot” szeretnének, a sátoraljaújhelyi cégnek is követniekellett őket. Ha a piac engedné, az árnövekedést átterhelnék a vevőkre, de avezérigazgató szerint ezt aligha tehetik meg. „Tovább csökken az utóbbi évekbenamúgy is apadó profit” – vonja le a következtetést.

Hogy a november 17-i határidőt tartani tudják (ezen a naponjelentek meg az új biztonsági szabványok az EU hivatalos lapjában), a hazaicégek már az idén nyáron elkezdték szállítani az üzletekbe a csökkentett gyúlékonyságúcigarettákat. „A kereskedőket is tájékoztattuk az átállásról, hiszen nekik istudniuk kellett, mikortól nem árulhatják a szabványnak nem megfelelődohányrudakat. Ezt a készletgazdálkodásnál ők is figyelembe vették” – feleliérdeklődésünkre Fábiánné Szabó Lívia, az Imperial Tobacco Magyarország Kft.vállalati kapcsolatok igazgatója. Úgy tapasztalta, hogy az egész dohányiparfelkészült a váltásra; az már cégenként változik, ki hová építi be a pluszgyártási költségeket.

Teendőkkel bőven ellátta a gyártókat az uniós jogszabály.Mint Füzi Csaba elmagyarázza, az újfajta cigaretta másképpen ég, az új papír afüsthozamot is módosítja. „Emiatt a cigaretta konstrukcióját is módosítanikellett. Az élvezeti érték nem változhat” – hangsúlyozza.

Időt hagyott a dohányiparnak az EU, választást viszont nem.„Az Európai Bizottság 2008-ban tett ajánlást az új biztonsági követelményekre,ezeket a tagállamok és a nem kormányzati szervezetek is támogatták. Az ipar iselfogadta: nem nagyon tehetett mást” – idézi fel Frédéric Vincent szóvivő. Abevezetés ezután fokozatos volt (az EU-intézményeknek otthont adó Belgiumbanpéldául egy ideje már a magától elalvó cigit árulják), mint ahogy Amerikában isállamonként lépett életbe az új szabályozás. New York államban már 2004 óta acsökkentett gyúlékonyságú változatot árulják, és 2009-re 33 százalékkalkevesebben haltak meg dohányzás okozta tüzekben. Ugyanezt a technológiátválasztották Kanadában és Ausztráliában is.

A legderűlátóbban a Magyarországon piacvezető British AmericanTobacco Hungary áll az újdonsághoz. „Nem nehézségként éljük meg a dolgot: újabbelőírás ez, amelynek eleget kell tenni. Szigorúan szabályozott iparág a miénk,az egyetlen megoldás a követelmények maradéktalan betartása” – véli SeresNikolett vállalati kommunikációs vezető.

A legbiztonságosabb persze – jegyezte meg Brüsszelben JohnDalli egészségügyi és fogyasztóvédelmi EU-biztos –, ha valaki egyáltalán nemdohányzik. Csakhogy ez már egy másik küzdelem.

forrás: nol.hu

Minél több a rizikófaktor, annál nagyobb a túlélés esélye

A koszorúér-betegség nem egyetlen kórokozó következménye, kifejlődésében sok kockázati tényező játszik szerepet, és minél több rizikófaktor működik, annál nagyobb a betegség kialakulásának esélye. Egy hatalmas vizsgálat most azzal a meglepő eredménnyel zárult, hogy az első szívinfarktus következtében kórházba kerülő betegek túlélési esélye annál jobb, minél több kockázati tényező található a kórelőzményükben.

Öt kockázati tényező – dohányzás, a magas vérnyomás és a cukorbaj, az emelkedett vérzsírszint, illetve örökletes faktorok – a szívrohamesetek többségében megtalálható. Ezek befolyásolható kockázati tényezők, beleértve a genetikai jellemzők egy részét is, amelyekről bebizonyosodott, hogy bizonyos életmódbeli változtatásokkal ezek is megváltoztathatók.

Kockázati tényező az elhízás is, de ezzel kapcsolatban több, az infarktusos halálozással összefüggő, előnyös hatás is kiderült, ezért úgy tűnik, hogy ez sem tartozik ebbe a listába. Befolyásolhatatlan kockázati tényező vitathatatlanul az életkor: minél idősebb valaki, annál nagyobb az esélye az infarktusra.

John G. Canto és munkacsoportja az amerikai statisztikák 1994 és 2006 közötti adataiban 542 008 olyan beteget talált, aki első infarktusa miatt került az 1977 kórház valamelyikébe. Ezek között csupán 14,4 volt, akinél a kiválasztott öt rizikófaktorból egyetlenegy sem állt fenn. Mindenkit meglepett, amikor a kockázati tényezőket és a betegek halálozási adatait szembesítették: az öt rizikófaktorú betegeknek mindössze 3,6 százaléka halt meg, míg a kockázatmentesek körében a halálozási arány 14,9-re rúgott.

A szakértők feltételezése szerint több kockázati tényező esetén több, a betegséget megelőző gyógyszert, kezelést kaptak az akkor még panaszmentes betegek, és ez a szívroham bekövetkezése ellenére továbbra is kedvezően befolyásolta sorsuk alakulását. A cikket a JAMA közölte.

forrás: MTI

A válság éveiben is a káros szenvedélyek jelentik a vigaszt?

A legújabb felmérések szerint az idősebb felnőttek az ivásban és a dohányzásban keresnek vigaszt az életükben jelentkező súlyos pénzügyi problémákra.

A 2300 idősebb amerikai részvételével, 1992 és 2006 között készült felmérésből kiderül, hogy a megkérdezettek 16 százalékának voltak komolyabb pénzügyi gondjai, ami 3 százaléknál az alkoholfogyasztás, 1 százaléknál pedig a dohányzás egyre gyakoribbá válásával járt együtt.

A pénzügyi problémákkal küzdő idősebb férfiak 30 százalékkal nagyobb eséllyel lettek alkoholisták, mint azok, akiknek pénzügyi helyzete stabil volt. Ez az arány hasonló volt mind az iskolázott, mind a kevésbé iskolázott idős férfiak esetében. A Journal of Studies on Alcohol and Drugs című szaklap novemberi számában megjelent kutatási anyag szerint az idősebb nők és egyetemi képzésben is részt vett férfiak alkoholfogyasztása általában csökkent a pénzügyi problémák hatására.

"Az eredmények nem bizonyítják egyértelműen, hogy a pénzügyi gondok tehetők felelőssé a dohányzási és alkoholfogyasztási szokásokért, de köztudott, hogy sokan az ivás és a dohányzás segítségével vezetik le  a stresszt" - nyilatkozta Benjamin A. Shaw, a New York Állami Egyetem vezető kutatója. - "Ha az emberek egy rajtuk kívül álló stresszfaktorral találkoznak, megpróbálnak olyasmire koncentrálni, ami segít kordában tartani a stressz kiváltójára adott érzelmi reakcióikat."

A stressz leküzdéséhez sokkal inkább javasolják a szakemberek a testmozgást, emellett az elegendő mennyiségű alvás és a ténylegesen pihenéssel töltött szabadidő is elengedhetetlen egészségünk megőrzéséhez.

forrás: medipress.hu

Felére csökkent a dohányosok száma a szerbiai iskolákban

A cigarettázók fele szeretne leszokni a dohányzásról,egyötödük pedig az utóbbi egy évben kevesebb dohányt szívott el, mint korábban.Drasztikusan, közel a felére csökkent az iskolákban dolgozó dohányosok számaSzerbiában.

Egy éve annak, hogy Szerbiában életbe léptették "alakosság dohányfüsttől való óvásáról szóló törvényt" és ennek kapcsánZoran Stankovic egészségügyi miniszter elmondta: az országban a nyilvánoshelyeken való dohányzási tilalmat az esetek több mint 90 százalékában betartjákaz emberek. "Az elmúlt egy évben rendkívül jó eredményeket értünk el adohányzás megelőzésében, megakadályozásában és hamarosan betiltják aközintézmények, például a bírósági épületek előtti dohányzást is" -hangsúlyozta a szerb egészségügyi miniszter.

A minisztérium dohányzás megelőzési szakbizottságánakelnöke, Srmena Krstev arról beszélt, hogy az utóbbi években 45-ről 35százalékra csökkent a munkahelyi dohányosok száma, de még ennél islátványosabban visszaesett az iskolákban dolgozó dohányosoké: 44-ről 24százalékra csökkent. Mint mondta: amikor egy évvel ezelőtt bevezették adohányzás visszaszorítását célzó törvényt, akkor még az embereknek"csak" 77 százaléka értett azzal egyet, számuk azonban mindössze félév alatt már 84 százalékra emelkedett.

Az eredmények annál inkább biztatóak, mert Szerbiában mégcsak most kezdenek foglalkozni azzal a tervvel, hogy az iskolák közelébenbetiltják a dohánytermékek és az ital árusítását.

forrás: MTI

Ha kifogyna a levegőből, forduljon orvosához!

Vegyünk nagy lélegzetet a COPD Világnapja alkalmából.

A nap 24 órájában folyamatosan, reflexszerűen veszünk levegőt. Nyugodt légzéskor 1 perc alatt 16-szor vesz levegőt egy felnőtt ember, ekkor előfordulhat, hogy 2,5 liter levegővel telítjük meg tüdőnket. Viszont ha nem figyelünk egészségünkre, minden egyes levegővételért meg kell küzdenünk. Világszerte november 16-án hívják fel a figyelmet a COPD-s megbetegedésekre, ami évente 3 millió ember halálát okozza.

A COPD (krónikus obstruktív tüdőbetegség) kiváltó okai lehetnek külső hatások, úgymint a szmoggal, károsító gázokkal szennyezett levegő vagy belső okok is, mint például a gyermekkorban gyakran elkapott légúti fertőzés, de lehet genetikai hajlam is a háttérben. Ezen betegek aránya azonban elenyésző, hiszen úgy, mint ahogy más betegségeknél is, a régóta dohányzó emberek a legveszélyeztetettebbek – ők teszik ki a COPD-s betegek mintegy 90%-át.

A COPD mára sajnos népbetegségnek számít, amely nagyban befolyásolja a betegek és családjaik mindennapi életét. A visszafordíthatatlan betegség következményeként a légzésfunkció hanyatlani kezd és végül akár légzési elégtelenség is bekövetkezhet. Ezért rendkívül fontos a betegség korai felismerése, amelyet azonban a kezdetben jellemző tünetmentesség nagyon megnehezít.

A COPD-t akkor tudjuk a leghatékonyabban megelőzni, ha teljesen mellőzzük a dohányzást, ide értve a passzív dohányzást is. Amennyiben azonban már régóta erős dohányosok vagyunk, jelentősen enyhíthetjük tüneteinket, ha szilárd elhatározással letesszük a cigarettát. Megpróbálhatjuk fokozatosan csökkenteni a napi adagot és ezáltal leszokni a cigarettáról. Mindenképpen figyeljük a testünk által küldött jeleket: az első tünetek egyike a köhögés, ami sok dohányos szerint a lerakódott kátrány felköhögése, pedig már ez is a krónikus obstruktív tüdőbetegség egyik jele lehet. A COPD másik tünete, hogy a beteg fizikai terhelésnél, mozgásnál nem kap rendesen levegőt, fullad, légszomja van Ilyenkor a beteg azt veszi észre, hogy egyre fárasztóbb már a fizikai feladatok elvégzése, például felmenni a lépcsőn, rövid távokat megtenni. Ebben az esetben a fáradékonyság oka az, hogy a tüdő működésének károsodása miatt nem jut kellő oxigén a sejtekhez.

Ma már szerencsére egy egyszerű vizsgálattal könnyű kórismézni a COPD-t. Az időben történő felismerés nagyban segíti a betegség progressziójának lassítását és első tüneteinek késleltetését. A mai modern terápiák képesek a tüdőfunkciókat jelentősen és tartósan javítani, akár éveken át. Ezek a hörgőtágító készítmények megszüntetik a COPD kiváltotta hörgő-görcsöt, többük napi egyszeri használat mellett is jótékony hatással van a COPD klinikai lefolyására és a betegek életminőségére. A kezelésnek köszönhetően a betegek könnyebben lélegeznek, mert megnyílnak a beszűkült légutak, és 24 órán át nyitva is maradnak.
Amennyiben felmerül Önben a gyanú, hogy COPD-re hajlamos, keresse fel háziorvosát és kérjen légzésfunkció vizsgálatot, amivel fájdalommentesen értesülhet tüdejének állapotáról.

JÓ TUDNI A COPD-ről! – nem csak a tüdőt károsítja
• Gyorsíthatja a csontok mésztartalmának csökkenését, így csontritkulást eredményez.
• A COPD-s betegeknél gyakrabban fordulnak elő szorongásos, depressziós panaszok.
• Többször fordul elő a tüdőrák, a koszorúér-betegség vagy a merevedési zavar.

 

forrás: weborvos.hu

Önkioltó cigaretta a balesetek megelőzésére

Sötét idők járnak Európában azokra a régi típusú cigarettákra, amelyeket gyártóik még nem az új tűzbiztos technológiával hoztak forgalomba.

Jövő héttől a dohányzás okozta halálesetek elkerülésének érdekében az EU 27 tagállamában már csak olyan cigarettákat lehet forgalomba hozni, amelyek maguktól kialszanak.

„Vizsgálati adatok bizonyítják, hogy több mint 40 százalékkal lehetne csökkenteni a végzetes tűzesetek számát a RIP (csökkentett gyújtóhatású) cigaretták bevezetésével” – nyilatkozta az Európai Bizottság igazgatója finnországi adatokra hivatkozva, ahol 2008 óta már csak az új típusú cigaretták kaphatók.

Brüsszelben arra számítanak, hogy évente 500 ember életét lehetne megmenteni az új szabályok bevezetésével. Az EU-ban csaknem 30 ezer tűzeset írható az elfelejtett égő cigaretták számlájára évente.

Csütörtökön a hároméves törvényhozási folyamat a végéhez ér, ami azt jelenti, hogy a 27 tagállamban ugyanazok a biztonsági szabályok lesznek érvényben, mint az Egyesült Államokban, Kanadában és Ausztráliában. A törvény szivarokra nem vonatkozik.

A gyártók két vastagabb papírgyűrűt helyeznek el a cigarettában, ami korlátozza az oxigénellátást és meggátolja, hogy a cigaretta továbbégjen.

„Ha elfelejtjük elnyomni a csikket, az akkor is kialszik magától” – nyilatkozta Frederic Vincent, az Európai Bizottság egészségügyi szóvivője.

forrás: mno.hu

A nikotin eddig ismeretlen hatása

Az amerikai Drogellenes Nemzeti Intézet szerint a dohányzáslehet az első lépés, amely a későbbi drogfogyasztáshoz vezethet.

A New York-i Columbia Egyetem kutatói a ScienceTranslational Medicine című szaklapban számoltak be arról az egerekenvégzett kísérletről, amelyből kiderült, hogy azok a rágcsálók, amelyek legalábbegy héten át nikotint kaptak az ivóvizükbe, fogékonyabbá váltak a kokainra.

A hátterben a nikotinnak egy eddig fel nem ismert hatásaáll, miszerint képes megváltoztatni a DNS-molekulák szerkezetét, ésátprogramozni bizonyos géneket, melyek a függőség – és főleg a kokain irányábamutatott függőség – kialakulásáért felelősek.

Annak érdekében, hogy kiderüljön, vajon emberekben ishasonlóan működik-e mindez, a szakemberek egy 2003-as idevágó taulmánystatisztikai adatait nézték át, melyekből szintén az derült ki, hogy akokainfüggőség azokban alakult ki a legerősebben, akik drogfüggőségük előtt márdohányoztak. Az egereken végzett kísérletek eredményeiből az következik, hogyha a nikotin ugyanilyen hatással van az emberekre is, akkor egy hatékonydohányzásellenes kampány nem csupán a cigaretta kártékony következményeitőlvédené meg az embereket, de a kokain és egyéb illegális drogok használatánakterjedését is meg tudná gátolni.

Eric Kandel, a Columbia Egyetem Orvosi Központjánakkutatója, a tanulmány szerzője elmondta, hogy a nikotin kapudrogként valóműködésének felfedezése abban is segítséget nyújthat, hogy a szakemberek jobbanmegértsék, miként működik ugyanez az alkohol és a marihuána esetében.

forrás: hvg.hu

Védőoltás dohányzás ellen?

A connecticuti orvosok találmánya alapvetően írhatja átmindazt, amit a leszokásról tudunk.

Az ötlet, hogy egy egyszerű „oltással” megszabaduljunk anikotinfüggőségtől, egyáltalán nem új, sőt. Lassan több mint 20 éve dolgoznakazon a szakemberek – több kevesebb sikerrel -, hogy előállítsák azt a vakcinát,ami hatékony lehet.

Connecticutban, Dr. Peter Burkhard vezetésével most valamiilyesmi készül, méghozzá Cytos néven. A szer a legutóbbi teszteken már elég jólteljesített, a vizsgálatban részt vevő dohányosok 30%-ánál hatékonynakbizonyult, ami arra ugyan nem elég, hogy a szert piacra dobják, ám a továbbikutatásokhoz nagy segítség.

Hogyan hatna egy nikotinfüggőség elleni injekció? Ehheztudnunk kell, hogyan hat a cigaretta és azt, miért válhatunk könnyen függővétőle. A cigarettafüstöt beszívva, a nikotin először a tüdőbe, onnan véráramba,azon keresztül pedig az agyba jut, ahol stimulálja a boldogságérzetért felelősterületet. A vakcinában lévő szert – amiben az orvosok egyebek mellett nikotintis kevertek – a szervezetünk kórokozóként észleli és antitestekkel védekeznikezd ellen, így megakadályozza azt, hogy a nikotin az agyba jusson és ottkiváltsa a kellemes hatást.

Nem csoda, hogy az új szer a klinikai teszteken főlegazoknál bizonyult hasznosnak, akiknek az átlagnál erősebb volt azimmunrendszere. A kutatók természetesen bizakodnak az eredményeket látva –később akár a heroin- és kokainfüggőséget is gyógyíthatnák hasonló módszerrel-, ám gyorsan hozzátették a függőség nem gyógyítható csak gyógyszerekkel, ateljes leszokáshoz egy hatékony szer mellett is szükség lesz az elhatározásra.

forrás: latimes.com

Nem lesz jövőre halott a cigarettás dobozon

Mégsem kell az amerikai dohányipari cégeknek a jövőre elrettentő képeket nyomtatniuk a cigarettás dobozokra. A tervezett új szabályzás miatt ugyanis a cégek beperelték a kormányt, Richard Leon szövetségi bíró pedig úgy döntött, amíg nem születik ítélet, a dohánygyáraknak nem kell fekete, dohányos tüdőről, összevarrt mellkasú holttestről, és roncsolódott fogakról képeket közölni a dobozokon. A per évekig eltarthat.

Az Egyesült Államok Gyógyszerészeti és Élelmezésügyi Hivatalának (FDA) előírásai szerint 2012 szeptemberétől kellett volna a dobozokra nyomtatni a képeket, a dohánycégek azonban tiltakoztak, úgy vélték, a kormány által elrendelt figyelmeztetés sokkal hangsúlyosabb lesz a dobozokon, mint a saját márkajelzésük, a sokkoló képek a a cigarettás dobozok 50 százalékát, a hirdetések 20 százalékát foglalták volna el. 

Az USA-ban eddig a cigarettás dobozokon csupán egy apró figyelmeztetés volt, amely arra hívta fel a figyelmet, hogy a dohányfüst szénmonoxidot tartalmaz. Az új képek viszont minden cigarettás doboz elején és hátulján is rajta lennének, a figyelmeztető feliratokkal együtt a dobozok fedőlapjának felső felét fogják borítanák.

A gyártók szerint az új szabályozás sérti a szabad véleménynyilvánítás jogát, és számos többletköltséget okozna nekik a nyomtatás. A felperesek között volt a R.J. Reynolds, Lorillard, Commonwealth Brands, Liggett Group és a Santa Fe Natural Tobacco Company. A Philip Morris, a legnagyobb amerikai cigarettagyártó, anyavállalata nem csatlakozott a perhez.

A szabályozás az elmúlt 25 évben a legkeményebb intézkedés lett volna a dohányzás visszaszorítására, korábban ugyanis nem kötelezték arra a gyártókat, hogy a termékek csomagolásán vagy hirdetésén előre meghatározott érzelmi töltetű üzenetet közvetítsenek. A kampány a dohányzás káros mellékhatásaira kívánta felhívni a figyelmet, illetve arra, hogy az Államokban naponta 1200 ember hal meg a dohányzás következtében.

Matthew Myers az egyik amerikai dohányellenes kampány vezetője sajnálatát fejezte ki a bírói döntés után, szerinte a szabályozás késleltetése a dohánygyárak üzleti érdekeit szolgálja. Az uniós szabályozás szerint egyébként minden dobozon azonos formátumban és betűméretben kell feltüntetni a figyelmeztető üzeneteket, az olyan államokban, ahol több nyelv is hivatalos, minden nyelven feltüntetik a figyelmeztetést.

forrás: index.hu

A nemdohányzók szerint szükséges a dohányzás korlátozása

10-ből 4 lakos teljes mértékben egyetért a nemdohányzók védelméről szóló törvénnyel, további közel 50 százalékuk a korlátozás szükségességét támogatja, de a tervezett intézkedést túlzónak látja – derül ki a Szinapszis Kft. legfrissebb kutatásából.

Az intézkedés értelmében 2012. január 1-jétől tilos lesz a dohányzás a közforgalmú intézményekben – többek között a szórakozó- és vendéglátóhelyeken –, a munkahelyeken, a közösségi közlekedési eszközökön és a megállókban, az aluljárókban és a játszótereken.

A dohányzók és nemdohányzók véleménye ebben a kérdésben jelentősen különbözik. Az előbbi csoportban 20 százalékos a teljes mértékben elutasítók aránya, és jelentős többségük (60 százalék) inkább csak a korlátozás szükségességével ért egyet, amit viszont a megadott feltételek mellett túlzónak tart. Az intézkedéssel szemben főként az erős, naponta legalább több mint 20 szál cigarettát elszívók és a legfiatalabbak a legelutasítóbbak.

Fotó: AP

A cigarettával nem élők esetében az arány – nem meglepő módon – azok irányába tolódik el, akik maximálisan egyetértenek a törvénnyel, és nagy többségük nem tartja túlzónak a korlátozásokat. A végzettség emelkedésével nő az intézkedéssel teljes mértékben egyetértők aránya: az alapfokú végzettségűek több mint fele, a felsőfokúak 68 százaléka ilyen. Érdekesség, hogy a legfiatalabbak (18-35 év) körében lényegesen magasabb (76 százalék) a maximálisan támogatók aránya, mint az idősebbeknél.

A nemdohányzók 51 százalékát egyébként kifejezetten zavarja a cigarettafüst, és ha csak teheti, kifejezetten kerüli a füstös helyzeteket. További 41százalékukat is irritálja, de ha szükséges, alkalmanként elviseli a füstöt. Csupán egy kisebbséget nem zavar egyáltalán, ha dohányoznak a környezetében.

forrás: hvg.hu

Magyarlakta területek tragédiája: egyre több fiatalt győz le a rák

Dél-Szlovákiában a legmagasabb a daganatos megbetegedések száma.

A többségében magyarok lakta Dél-Szlovákiában a legmagasabb a daganatos megbetegedések száma. Szakemberek szerint a betegség hátterében az egészségtelen étkezés, a dohányzás és az alkohol állhat. A statisztikai hivatal a közelmúltban készített először részletes felmérést a daganatos betegségek elterjedtségéről. Eszerint a nyugati régiókban jóval több a rákos beteg, mint keleten – hangzott el a Duna Televízió Híradójában. 

Jelenleg járóbeteg-szakrendelésen oldják meg a kemoterápiás kezeléseket a dunaszerdahelyi kórházban. Számuk folyamatosan nő. A szakember azt mondja: Szlovákiában a déli járásokban van a legtöbb megbetegedés. A férfiakat leggyakrabban a tüdőrák, míg a nőket a mellrák fenyegeti.

Ami kiemelendő és epidemiológiailag, járványtanilag talán érdekes történés és felismerés, az, hogy Dél-Szlovákiában a tápcsatorna-daganatok az utóbbi 25-30 évben több mint megkétszereződtek – nyilatkozta Csóka Tibor, a Dunaszerdahelyi Kórház és Rendelőintézet szakorvosa.

A vastag- és a végbélrák okozója lehet a zsíros, nehéz ételek fogyasztása és a dohányzás is - mondja a szakember.

Kemoterápiás készítményekre havi szinten elköltött pénzmennyiségünk a 2004-es havi átlaghoz képest az ötszöröse. Sajnos ezt nem pontosan annak tudhatjuk be, hogy a gyógyszerek drágultak – tette hozzá Horváth Zoltán, a Dunaszerdahelyi Kórház és Rendelőintézet igazgatója.

Véleménye szerint a betegség egyre több fiatalt is legyőz.

A kimutatások szerint a rák a férfiak esetében gyakrabban halálos, viszont a nőknél korábban jelentkezik. Leginkább az 55 és 74 év körüli férfiak, valamint a 45 és 74 év közötti nők a legveszélyeztetettebbek.

forrás: hirado.hu

CT fedheti fel a krónikus légúti betegséget

Az erős dohányosoknál daganatszűrési célból alkalmazott számítógépes képalkotó vizsgálat jó módszer lehet a krónikus légúti betegség vizsgálatára is. Mindazonáltal nem tudni, hogy a módszer mennyire költséghatékony. 

Becslések szerint a dohányzás évente 8 millió ember halálát okozza. A szív- és érrendszeri betegségek, illetve a rák mellett a krónikus obstruktív légúti betegség (COPD) a fő halálok, jelenleg azonban ezen állapot gyakran rejtve marad. Dr. Pim A. de Jong és az Utrechti Egyetem munkatársai szerint a CT megfelelő eszköz a COPD diagnózisára.

A Journal of the American Medical Associationlegújabb számában megjelent tanulmány mintegy ezer férfira terjedt ki, akik CT-vel végzett tüdőrákszűrésen vettek részt. A 2007 júliusa és 2008 szeptembere között végzett vizsgálat során a képalkotó segítségével a krónikus légúti betegség jeleit is keresték. Kiegészítve a tüdőfunkciót mérő módszerekkel, a dohányzási szokásokkal, a testtömeg mérésével, megállapították, hogy az alanyok 38 százalékánál volt jelen COPD: a kritériumoknak megfelelő 275 ember mellett 85-en téves pozitívnak bizonyultak, vagyis a vizsgálat időpontjában nem állt fenn krónikus légúti betegség. Ez azt jelenti, hogy a módszer megbízhatósága 76 százalék.

A holland kutatók azt a következtetést vonták le, hogy az erős dohányosok esetén CT-vel végzett tüdőszűrő eljárás jó módszer a COPD felismerésére. A CT azonban egy igen drága eljárás, szemben a légzésfunkciót mérő spirométerrel, mindazonáltal a CT egyre inkább kezd bekerülni a rutinszerű daganatszűrő módszerek körébe.

forrás: tudobeteg.hu

A dohányosok kedvét a stroke vágja el

Hatékony: nem cigizik, mert nem emlékszik, hogy miért kezdte el.

Azok a dohányosok, akik stroke-on estek át, könnyebben leteszik a cigarettát, ami nem véletlen: sérül az agyi terület, amely a cigi iránti vágyért is felelős.

A környezete furcsának találhatja, hogy - bár stroke után elég merész dolog lenne ismét rágyújtani - még a korábbi láncdohányos is képes azt állítani a stroke-ból felépülést követően, hogy nem érdekli már a cigi.

Nem kívánja, és nem csábul el, ha dohányoznak a közelében. Ez nem véletlen, ugyanis kutatók rájöttek: a stroke során sokaknál károsodik az agyi terület, mely szerepet játszott abban, hogy a dohányos kívánja a cigarettát.

Az is kiderült azonban, hogy akik a stroke-ot megelőzően már tervezték a leszokást, sikeresebben álltak ellen a betegséget követően a dohányzás újbóli elkezdésének, mint azok, akik nem fordult meg a fejében, hogy letegyék a cigit.

Az felfedezés mindenesetre hozzásegít, hogy a szakemberek a dohányzásról leszoktatáskor személyre szabják a kezelést - írja a Stroke című lap.

"Biológiai és pszichológiai tényezők is befolyásolják valakinek a dohányzási szokásait egy stroke után" - mondta el Rosa Suner, a spanyolországi Josep Trueta kórház kutatója.

Tanulmányuk 110 stroke-túlélőt vizsgált, akik a szélütés idején is dohányosok voltak. Miután kiengedték őket a kórházból, egy éven át követték szokásaikat.

A betegek közül 76 letette a cigarettát, ám egy évvel később csupán 44-en voltak dohányzásmentesek. Akiknél a stroke következtében az insula nevű agykérgi terület károsodott (mely feldolgozza az érzelmeket), kétszer akkora eséllyel voltak nem dohányzók, mint azok, akiknél az agy más területe sérült.

Azok is kétszer nagyobb eséllyel tették le a cigit, akik ezt még a stroke előtt elhatározták, mint akik nem gondoltak rá.

Megdöbbentő, de a stroke-ot elszenvedettek közül a betegek egyharmada mondta azt, hogy tisztában volt azzal, a cigaretta rizikófaktort jelent, másik harmaduk nem volt vele tisztában, míg a harmadik harmad azt mondta, nem tekintette a dohányzást kockázati tényezőnek.

"Számos most is folyamatban levő tanulmány vizsgálja az agy különböző területeinek és a függőségeknek az összefüggését. Úgy tűnik, az insula agykérgi terület jelentős szerepet játszik ezeknél" - tette hozzá Rosa Suner.

forrás: ma.hu

A megálló közepén nem tilos a dohányzás

Tegnap este az RTL Klub híradójában is bemutatták azt a képet, melyen egy BKV ellenőr két közterület felügyelő társaságában dohányzik, és amit elsőként itt a BKV-figyelőn láthattak az utasok. A csatorna megkereste a közterület-felügyeletet és a BKV-t is, és megtudták, hogy minden szabályos, ami a képen látható. Azt is megtudtuk, hogy dohányozni csak a padkától számított két méteren belül nem szabad, tehát az érintett megállónak akár a közepén is rá lehet gyújtani, csak kérdés, hogy akkor mi értelme van így a törvénynek. 

Íme a videó:

forrás: bkvfigyelo.postr.hu

Önerőből leszokni a cigiről szinte lehetetlen

A dohányzás elleni harc igazoltan leghatékonyabb eszköze a cigaretta árának növelése. Viszont a leszokáshoz is pénz kell: a támogató, bizonyítottan hatékony szerek ára egy hónapra meghaladhatja harminc doboz cigarette árát. Vonzóbb lehetne a leszokás, ha az egészségbiztosítási pénztár legalább részben támogatná ezeket a szereket.

"A dohányzásról nagyon nehéz leszokni. A nikotinfüggő, önerőből leszokni kívánó dohányosok közt a sikeres, azaz még egy év múlva sem dohányzó emberek aránya csupán 1-3 százalék. Ez az arány vényköteles gyógyszerrel, pszichés támogatással, az orvossal való rendszeres találkozókkal és a család, a környezet támogatását is élvezve 30-50 százalékra tornázható fel. Azaz még így is csak minden második-harmadik dohányosnak sikerül a cigarettát véglegesen elhagynia. A leszokás ugyanis nagyban függ attól is, hogy ki mennyire függő, ez pedig részben genetikailag meghatározott" - mondja dr. Mucsi János, a Nemzeti Egészségügyi Tanács tagja, a Szövetség a Dohányzás Visszaszorításáért szervezet elnöke. A szakember szerint a nikotin legalább olyan erős függőséget alakít ki, mint a heroin.

Elméletileg a tüdőgondozókban kaphatnak támogatást a leszokni vágyók

Ma Magyarországon a 120 tüdőgondozó szinte mindegyikében van olyan tüdőgyógyász, aki egyben leszokás-specialista is. A tüdőgondozók leszokást támogató programjaiba évente mintegy 9000 páciens lép be, és körülbelül 3-4000 a sikeresen leszokók száma. Mucsi János szerint a segítséget kérők száma a zárt közterületekre vonatkozó teljes dohányzási tilalom 2012. januári bevezetésével várhatóan háromszorosára nő.

A helyzet abszurditása, hogy a tüdőgondozók ezirányú tevékenységüket nem reklámozzák, mert ilyen szolgáltatás nyújtásakor a jelenlegi egészségbiztosítási elszámolásban konkrétan veszteséget termelnek. Ily módon a dohányosok többsége jellemzően nem is tud róla, hogy a leszokáshoz tüdőgyógyász szakembertől is kérhetne segítséget, nem beszélve arról, hogy a dohányosok többsége, ha teheti, nem megy be a tüdőgondozóban kezelt köhécselő betegek közé. 

A szakrendelők nem érdekeltek a leszokást támogató rendelésekben

Jelenleg az az összeg, amelyet a tüdőgondozók a leszokásban való támogatásért elszámolhatnak, a vizit önköltségét sem fedezi. "A szakorvos egy beteg leszokásának támogatásáért 500 pontot számolhat el az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál (OEP), ez bruttó 750-800 forintnak felel meg. Ennek kellene fedeznie a közüzemi költségeket, valamint a takarítónő, az ápolónő és az orvos fizetését. Egy ilyen vizit ráadásul nem 15 perces villámtalálkozás, többnyire 30-60 perc között van" - mondja dr. Mucsi.

Ezért a szakrendelők rendszerint nem is leszokástámogatásként könyvelik el az ilyen viziteket, hanem alapvizsgálatként, amiért már 750 pontot számolhatnak el. "Azt gondolom, hogy ha már a dohányosoknak a zárt köztéri dohányzás betiltásával adunk egy pofont, legalább a másik oldalon, a leszokástámogatás oldaláról nem kellene. Ma, ha egy leszokni vágyó bejelentkezik egy tüdőgondozóba, általában egy-két hónapot kell várnia. Pedig aki elhatározza, hogy leszokik, jellemzően azonnal szeretne, nem pedig két hónap múlva. És valóban nem szerencsés az sem, hogy a leszokni vágyóknak a köhögős légúti betegek közé kell beülniük várakozni" - teszi hozzá a szakember.

Betegséggel nem küzdő dohányos a mostani rendszerben így általában nem kéri tüdőgyógyász szakember támogatását - inkább a nehezebb utat választja.

A fiatal magyar nők fele dohányzik

A magyar lakosság 36 százaléka rendszeresen dohányzik, az Európai Unióban ennél többen csak Görögországban dohányoznak. Míg a legtöbb fejlett országban csökken a dohányosok aránya, nálunk emelkedik. A legriasztóbb a helyzet a 18-35 éves nők körében, akiknek 48 százaléka gyújt rá rendszeresen.

A leszokást támogató szerek kiugróan drágák

A nikotin az agyban a nikotinreceptorokhoz kapcsolódva fokozza az ingerületátvivő dopamin termelődését, amely ráadásul nagy hullámokban "önti el" a dohányos agyát. Az újabb cigaretta iránti vágy akkor erősödik fel, amikor a dohányos a dopaminhullám "völgyébe" kerül.

A tüdőgyógyászok a leszokni vágyóknak többnyire vareniklin hatóanyagú szert írnak fel. A vényköteles gyógyszer hatásának lényege, hogy hatóanyaga a nikotinhoz hasonlóan ugyancsak az idegsejtek nikotinreceptoraihoz kapcsolódik, nagy hullámok helyett viszont folyamatos, mérsékelt dopamintermelődést biztosít.

Mivel a gyógyszer a nikotinreceptorokhoz kapcsolódik, ha valaki mégis elcsábulna egy cigire, az abban lévő nikotin már nem tud ugyanezekhez a recoptorokhoz kapcsolódni, mert ahhoz sokkal erősebben kacsolódik a vareniklin, ily módon a cigaretta nem is képes a korábban megszokott dopaminhullámot kiváltani, azaz a várt kellemes hatása elmarad. Jelenleg a szert az OEP nem támogatja, egy doboz ára közel 23 ezer forint, és a tüdőgyógyászok legalább három doboznyi, körülbelül három havi adag bevételét ajánlják.

Az EU-ban használt másik leszokást támogató hatóanyag a bupropion, amely szintén vényköteles. A probléma vele az, hogy a hatóanyagot itthon csak depresszió ellen törzskönyvezték, leszokástámogatásra nem. Ezért tüdőgyógyász nem is írhatja fel, csak ideggyógyász vagy pszichiáter, de a depressziós betegek jelentős TB-támogatás mellett juthatnak hozzá. A vényköteles gyógyszerek általában hatékonyabbak a vény nélkül kapható nikotintapaszoknál, rágóknál. E szereket az OEP jelenleg szintén nem támogatja.

Segíthetne az egészségbiztosító a leszokni vágyóknak

"A leszokástámogatás az egyik legköltséghatékonyabb terápia lehetne, hiszen csak néhány alapvizsgálatot (mellkasröntgent, EKG-t, légzésfunkciós, illetve szénmonoxid-vizsgálatot) kell hozzá elvégezni, míg a különböző, a dohányzással összefüggésbe hozható betegségek kezeléséből fakadó megtakarítás ennek sokszorosa. A szakma szeretné elérni, hogy a nikotinfüggőséget bizonyítottan mérséklő szereket az OEP 50 százalékban támogassa" - mondja Mucsi János tüdőgyógyász.

Ami segíthet a leszokásban

Aki már próbált leszokni, tudja, hogy nem elég az elhatározás. Ahhoz, hogy néhány hónap múlva ne nyúljunk újra a cigihez, jó, ha többféle támogató eszközt is igénybe veszünk.

A leszokás hatékony eszközei:

- Az első három hónapban segíthetnek a gyógyszerek, a nikotintapasz, a nikotinos rágó.

- Nagyon fontos a pszichés támogatás, amelynek segítségével feltárhatjuk, tudatosíthatjuk, hogy jellemzően mikor, milyen helyzetekben gyújtunk rá, és milyen egészségre nem káros pótcselekvésekkel helyettesíthetnénk ezekben a szituációkban a cigit. Ezeket a helyettesítőket érdemes már a leszokás elhatározása előtt tisztázni magunkban. Hatékony lehet a csoportterápia is, valamint segíthetnek a szenvedély megtörését célzó meditációk is.

- Az orvosi ellenőrzés, a szakemberrel való rendszeres találkozás egyik előnye, hogy az orvosi tekintélynek bizonyítottan visszatartó ereje van, így átsegíthet a nehéz helyzeteken.

- Fontos, hogy a család, a szűkebb környezet is támogassa a leszokást.

forrás: origo.hu

Tízmillió napnyi betegséget okoz évente a passzív dohányzás

Világszerte száz halálesetből körülbelül egy a passzív dohányzás következménye - derül ki az Egészségügyi Világszervezet genfi kutatócsoportjának tanulmányából, amelyet a Lancet brit orvosi lap közöl. A számítások szerint évente több mint 600 ezren vesztik életüket a dohányfüstnek való kitettség miatt, közülük 165 ezer a gyerek.

A dr. Anette Prüss Ustün vezette kutatócsoport 192 ország 2004-ben gyűjtött adatait elemezte. Nemcsak a passzív dohányzás halálos áldozatainak számát becsülték meg, megkísérelték azt is felmérni, hogy a dohányfüst mennyivel csökkentette a világ népességének egészségen töltött napjainak számát.

Eredményeik szerint világszerte a gyerekek 40, a nemdohányzó férfiak 33, a nemdohányzó nőknek pedig 35 százaléka volt kitéve a dohányfüstnek. A passzív dohányzás 379 ezer esetben koszorúérbetegség, 165 ezer embernél alsó légúti fertőzés, 36 900-nál asztma, 21 400 esetben pedig tüdőrák kialakulása miatt bizonyult halálosnak.

Évente világszerte 603 ezer ember halálát okozza a passzív dohányzás, ez egy százaléka a globális halálozásnak. A passzív dohányzásban elhunytak 47 százaléka nő, 28 százaléka gyerek, 26 százaléka pedig férfi volt. A passzívan beszívott dohányfüst világszerte 10,9 millió napnyi betegséget okozott a Föld lakóinak 2004-ben.

A világon 1,2 milliárd ember dohányzik, közülük évente 5,1 millióan vesztik életüket a káros szokás miatt. A dohányzás passzív és aktív halálos áldozatainak száma tehát több mint 5,7 millió volt 2004-ben.  

A világ lakosságának csupán 7,4 százaléka él olyan országban, ahol életbe léptettek dohányzást korlátozó jogszabályokat. Ezeknek a törvényeknek elsősorban a passzív dohányosok élvezik előnyét: dohányfüstnek való általános kitettségük ugyanis 60 százalékkal csökkent, de a bárokban, éttermekben csaknem 90 százalékkal kevesebb dohányfüstöt kell beszívniuk. Magyarországon 1999 óta szintén törvény védi a nemdohányzókat.

forrás: origo.hu

Az ébredés utáni dohányzás a legkárosabb

Nagyobb kockázattal alakul ki rák azoknál a dohányosoknál életük folyamán, akik már közvetlen ébredés után rágyújtanak - állítják amerikai kutatók.

A Cancer című szakfolyóiratban közzétett tanulmányhoz 7610 dohányos "füstölgési" szokásait elemezték. Kiderült, hogy a felkelést követő első 30 percben való rágyújtás csaknem megduplázta a tüdőrák kockázatát, míg a többi, cigarettázással kapcsolatos szokástól független volt a rizikó mértéke.

Az amerikai Penn State College of Medicine munkatársai 4776 tüdőrákos dohányzó embert és 2835 nem tüdőrákos dohányost vontak be tanulmányukba. Kimutatták, hogy a felkelést követően 30 percen belül rágyújtó dohányosoknál 79 százalékkal nagyobb volt a tüdőrák kialakulásának kockázata azokhoz képest, akik ennél tovább vártak a napi első cigarettájukkal.

Ugyanezen folyóiratszám egy másik tanulmányában 1850 dohányost vizsgáltak, akik közül 1055-nek valamilyen típusú fej-nyaki daganata volt. Az elemzés azt mutatta, hogy azoknál, akik az ébredést követően fél órán belül cigarettáztak, 59 százalékkal nagyobb valószínűséggel alakult ki tumor.

"Ezeknek a dohányosoknak a szervezetében nagyobb a nikotin és valószínűleg más mérgező anyagok koncentrációja, és függőségük is erősebb lehet, mint azoké, akik legalább egy fél óráig kibírják dohányzás nélkül" - adott egy lehetséges indoklást a BBC kérdésére Joshua Muscar kutatásvezető.

forrás: MTI

Egy füstös kocsmában két óra olyan, mint négy cigi elszívása

A nemzetközi példák szerint a dohányzás zárt köztereken való betiltása nem csak a passzív, az aktív dohányosokra is pozitívan hat. Az utóbbi csoport ugyanis a tiltás hatására erőteljes lökést kap a leszokáshoz, a tiltást bevezető országokban mindenütt csökkent a dohányosok aránya.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legfrissebb adatai szerint a világ lakosságának csupán 7,4 százaléka él olyan országban, ahol életbe léptettek a dohányzást korlátozó jogszabályokat. Az első ilyen állam 1998-ban Kalifornia volt, amelyet Ausztrália és számos európai ország (Írország, Nagy-Britannia, Olaszország, Németország) követett. Az egészségügyi statisztikák szerint a törvényeknek mind az aktív, mind a passzív dohányosokra előnyös hatása van.

A WHO adatai szerint ugyanis a passzív dohányosok dohányfüstnek való általános kitettsége azokban az országokban, ahol a zárt közhelyeken betiltották a dohányzást, átlagosan 60 százalékkal csökkent, a bárokban, éttermekben pedig csaknem 90 százalékkal kevesebb dohányfüstöt kell beszívniuk.

Egy olasz vizsgálat például a bárokban, szórakozóhelyeken átlagosan 95 százalékkal alacsonyabb nikotinszintet mért a levegőben a dohányzást betiltó 2005-ös törvényt követően.

A korlátozó rendelkezések bevezetése után pár hónappal a bárban dolgozók kevesebb légúti problémáról számoltak be Írországban és Skóciában; a nyálukban, a kilélegzett levegőben és vérben a korábbinál lényegesen kisebb mértékben voltak jelen a dohányfüst hatását jelző anyagok.

A tiltás segít a dohányosoknak is

A nemzetközi példák szerint a betiltás sok leszokni várgyó dohányosnak is lökést ad. Kaliforniában például az 1998-as bevezetés előtt még 23 százalék, 2006-ban viszont már csak 13 százalék volt a dohányosok aránya. A dohányosok számának csökkenésével párhuzamosan látványosan csökkent a tüdőrák előfordulása is.

Írországban a 2004-es tiltórendelet bevezetése után három évvel a dohányosok aránya 5 százalékkal volt alacsonyabb.

A dohányzás betiltása mindenütt éles társadalmi vitát váltott ki

Még az egészséges életmódot általában támogató Kalifornia államban sem volt egyszerű feladat a dohányzást korlátozó törvény bevezetése. Az ellenvéleményüket megfogalmazó csoportok azzal érveltek, hogy a szórakozóhelyek dohányfüst-mentesítése csődbe viszi a vállalkozásokat, megtagadja a felnőttektől a dohányzás szabadságának jogát, és egyébként is nehéz lesz betartatni. A dohányipar kilenc alkalommal kísérelte meg az 1998-as törvény hatályon kívül helyeztetését, és 18 millió dollárt költött az intézkedést helytelenítő ellenkampányra.

A dohánygyárak sebezhető pontja azonban a passzív dohányzás: ugyanis ahogy érvelni lehet a dohányosok jogai mellett, úgy lehet érveket felsorakoztatni a nemdohányzók egészsége mellett is.

A passzív dohányzás bizonyítottan egészségkárosító

A legszembetűnőbb tünetek, amelyeket egy nemdohányos egy füstös kocsmában hamar észlelhet magán: a szem- és orriritáció, a köhögés, valamint az esetleges fejfájás, a légúti allergiában szenvedőknél pedig súlyos rohamok is kialakulhatnak.

Mérési adatok bizonyítják, hogy a krónikusan fennálló passzív dohányzás akár olyan mértékben is károsíthatja a felső légutak nyálkahártyáját, mint amelyet a rendszeresen dohányzóknál észlelnek a szakemberek. Becslések szerint egy füstös bárban, szórakozóhelyen eltöltött két óra nagyjából annyit jelent, mintha négy szál cigarettát szívott volna el a nemdohányzó személy.

Komoly kockázati tényező az egész családra, ha valamelyik szülő dohányzik

A viszgálatok szerint a passzív dohányzás mintegy 30 százalékkal növeli a tüdőrák és 25 százalékkal a szívbetegségek kialakulásának kockázatát.

A legkárosabb a füst a gyerekekre, mivel az ő immun- és idegrendszerük még fejlődésben van, így minden külső hatás erőteljesebben befolyásolja az egészségüket. A bronchitis, a tüdőgyulladás, az asztma és más légúti megbetegedések egyértelműen gyakoribbak azon csecsemőknél és gyerekeknél, akiknek legalább egy vagy mindkét szülője dohányzik.

A cigarettázó szülők gyermekeinél ezenfelül felnőttkorban nagyobb a tüdő daganatok kialakulásának kockázata. A passzív dohányzás igazoltan növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát is, már dohányzó szülőkkel élő kamaszoknál például megfigyelhető, hogy az artériák fala megvastagszik, csökkentve ezzel az erek rugalmasságát.

Ezen túl a passzívan dohányzó gyerekek háromszor nagyobb valószínűséggel kezdenek később maguk is dohányozni, mint nemdohányzó családban élő társaik. 

A világban évente több mint 600 ezren halnak meg passzív dohányzás miatt

Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint a világban évente az elhalálozások 1 százalékának oka passzív dohányzás. 2004-ben 192 ország statisztikái alapján 603 ezren vesztették életüket dohányfüstnek való kitettség miatt, közülük 165 ezer volt a gyerek. A passzív dohányzás 379 ezer esetben koszorúér-betegség, 165 ezer embernél alsó légúti fertőzés, 36 900-nál asztma, 21 400 esetben pedig tüdőrák kialakulása miatt bizonyult halálosnak.

2004-ben a WHO adatai szerint a világban 1,2 milliárd ember dohányzott, közülük évente 5,1 millióan vesztik életüket a káros szokás miatt. A dohányzás passzív és aktív halálos áldozatainak száma tehát több mint 5,7 millió volt 2004-ben.

Magyarországon 2004-ben a passzív dohányzás halálos áldozatainak száma 2300 volt, vagyis az aktív dohányzás miatt meghaltaknak körülbelül 10 százaléka.

forrás: origo.hu

Kiket fenyeget leginkább a dohányzás miatti emlőrák?

Nagyobb az emlőrák kialakulásának kockázata azokban a nőkben, akik a menopauza előtti korban, különösen még gyermekszülés előtt dohányoznak - állapították meg amerikai kutatók.

Az emlőrák világszerte a leggyakoribb a nőket sújtó daganattípusok közül. A dohányfüstben található rákkeltő anyagok, melyeknek a tüdőrák kialakulásában játszott oki szerepe régóta ismert, az emlőrák kiváltására is képesek lehetnek.

A kései szülés és a szoptatás elmaradása növeli az emlőrák kockázatát

Jelenlegi ismereteink szerint az emlőrák kockázatát veleszületett és életmódbeli tényezők egyaránt befolyásolják. A legjelentősebb genetikai hajlamosító tényező a BRCA1 és 2 gének mutációja. Az emlőrák kockázatát növelheti a hosszú termékeny időszak (korai első menstruáció és kései menopauza), a gyermektelenség vagy kései első szülés, és a szoptatás elmaradása. Míg ezek a paraméterek nem, vagy nem egykönnyen befolyásolhatók, a megelőzés szempontjából nagy hangsúlyt kapnak azok az életmódbeli hajlamosító tényezők, amelyek elvben teljesen kontrollálhatók.

A táplálkozás is befolyásolja a daganat kialakulását

Amiket leginkább érdemes elkerülni: az állati zsiradékban gazdag, rostokban és vitaminokban szegény táplálkozás, az elhízás, és a mozgásszegény életmód, valamint az alkoholfogyasztást és a dohányzás, amelyet sokan és sokszor gyanúba kevertek már a daganattípussal kapcsolatban.

Most megjelent tanulmányukban Fei Xue és kollégái a brighami Női Klinika és a Harvard Egyetem Klinikája (Egyesült Államok) archívumainak felhasználásával az 1976 és 2006 közötti időszakból 111140 aktívan dohányzó, illetve az 1982 és 2006 közötti időszakból 36017 passzív dohányos (vagyis mások dohányfüstjét elszenvedő) nő adatait tekintették át, hogy pontosabb képet kapjanak az aktív és passzív dohányzásnak az emlőrák kialakulásában betöltött szerepéről.

Minél fiatalabb korban kezd dohányozni egy nő, annál nagyobb a kockázat

A vizsgált időszak alatt a résztvevők közül 8772 nőben alakult ki emlőrák. Ennek kockázata annál magasabbnak bizonyult, minél nagyobb volt a pillanatnyi és korábbi aktív dohányzás mértéke, minél hosszabb volt a dohányosként töltött idő, minél fiatalabb korban kezdett a beteg dohányozni, illetve minél magasabb volt nála a doboz-év szorzat értéke (a naponta elszívott doboz cigaretták száma megszorozva az adott dohányzási aktivitású évek számával).

A menopauza fordulópont az emlőrák kialakulása szempontjából

A menopauza előtti dohányzás egyértelműen növelte az emlőrák kockázatát, míg a menopauza utáni dohányzás, úgy tűnik, csekély mértékben csökkentette. Ez utóbbi jelenséget a kutatók a dohányzás ösztrogént ellensúlyozó hatásával próbálják magyarázni. Eszerint a dohányzás tovább csökkenti a menopauza után amúgy is alacsony ösztrogén-szintet, s ez esetleg viszonylagos védelmet nyújthat az emlőrákkal szemben. (Ennek ellenére természetesen menopauza után is káros a dohányzás, hiszen az emlőrákkal szemben a tüdőrák és más daganattípusok kockázatát növeli.)

A passzív dohányzás nem növeli az emlőrák kockázatát

Ugyanakkor azok körében, akik sosem dohányoztak, illetve gyerekként vagy felnőttként dohányfüstnek voltak kitéve, nem volt tapasztalható az emlőrákos esetek halmozódása. A dohányos szülőkkel egy háztartásban töltött gyermekévek, az otthoni és munkahelyi passzív dohányzás, illetve a dohányossal egy háztartásban leélt évek száma - miután az eredményeket a többi lehetséges hatótényező figyelembe vételével korrigálták - nem mutatott összefüggést az emlőrák kockázatával.

A kockázati tényezők hatása összeadódik

A vizsgálat eredményeit összegzendő a kutatók kidolgoztak egy kombinált mutatót, amely magában foglalja a mennyiséget, az életkort a dohányzás megkezdésekor, és a dohányosként eltöltött teljes időtartamot. Ezt az indexet az emlőrák előfordulásával összevetve az a tendencia rajzolódott ki, hogy míg a könnyű és közepesen erős dohányosokban a kockázat fokozódása nem kimutatható, azoknak az erős dohányosoknak, akik fiatalon kezdték a dohányzást, illetve hosszú ideig és sokat dohányoztak, számottevő kockázatnövekedéssel kell szembenézniük. Ez összhangban van azzal a feltételezéssel, hogy a dohányzás különböző mérőszámai egyenként is, együttesen pedig összeadódó jelleggel gyakorolnak hatást az emlőrák kialakulására.

forrás: origo.hu

"A dohányzás egy betegség, és a betegeket gyógyítani kell, nem pedig büntetni"

Hallgasd meg!

A tervek szerint a keringési problémákkal élők és a tüdőbetegek körében próbálnák ki először az úgynevezett beteg-együttműködési programot, amelynek egyik része lenne, hogy a gyógyszerár-támogatás csökkentésével büntették azokat, akik nem vesznek részt az előírt rehabilitációs programokon. 

A gyógyszerár-támogatási rendszer jövő évi módosításairól szóló előterjesztésben szerepel az is, hogy a krónikus tüdőbetegeknek központilag támogatott dohányzásleszoktató programon kellene részt venniük, és ha azután sem teszik le a cigarettát, akkor 90 százalék helyett csak 55 százalékos tb-támogatást kapnának a gyógyszerükhöz - írta nemrég a Magyar Nemzet.

A dohányzás egy betegség, a betegeket pedig gyógyítani kell, nem pedig büntetni - reagált a hírre az InfoRádiónak a Légúti Betegek Országos Egyesületének ügyvezetője, aki hozzátette: jelenleg az OEP nem finanszírozza sem az egészségügyi szolgáltatók, sem pedig a betegek felé a havi 25 ezer forintba kerülő leszokást támogató gyógyszerkezelést.

Mucsi János hangsúlyozta: ez a kezelés 3-6 hónapig tart, és segítségével tíz betegből három-négy úgy tudja letenni a cigarettát, hogy egy év múlva sem dohányzik.

A tüdőgyógyász azonban elfogadja azt, hogy az OEP ne finanszírozza annak a dohányosnak a kezelését, aki a dohányzás miatt megbetegszik (tüdő- vagy szívbetegsége lesz például), de nem hajlandó még megpróbálni sem, hogy leszokjon.

Ha valaki megpróbálna leszokni, nem tud hova menni, mert a rendelőintézetek és a tüdőgondozók nem biztosítják programszinten a leszokást támogató kezelést, mert nincsen mögötte finanszírozás - mondta a szakember, hozzátéve: a névleges finanszírozást csak néhány intézet használja fel, illetve ők sem, mert annyira nevetségesen alacsony összeget kapnak.

Ha az OEP-finanszírozás legalább a fenntarthatóságot biztosítaná az egészségügyi szolgáltatóknak, illetve a beteg képes lenne megfizetni a leszokást támogató gyógyszer árát, akkor reális elvárás lenne, hogy minden dohányos próbálja meg letenni a cigarettát - emelte ki Mucsi János.

A dohányosok fele próbálkozik

Magyarországon körülbelül 3 millió dohányos van, közülük évente mintegy 10 ezer ember az, aki a leszokástámogatás valamilyen formáját igénybe veszi. Minden dohányost, aki le akar szokni, valószínűleg nem tudnánk ellátni - ismerte el Mucsi János.

A dohányosok fele minden évben megpróbálja letenni a cigarettát, másfél millió embert azonban képtelenek lennénk ellátni - fűzte hozzá. De ha akkora igény lenne a dohányosok részéről, akkor az államnak és az OEP-nek biztosítania kellene, hogy mindenki megpróbálhassa a leszokást, mert ennél költséghatékonyabb orvosi beavatkozás kevés létezik: nem kell évtizedekig gyógyszert szedni rá, és nem kell folyamatosan kórházba járni.

Magyarországon 500 ezer krónikus tüdőbeteg van, közülük 150 ezren tüdőgondozókban is jelentkeztek már. A 150 ezer beteg 90 százaléka a dohányzás miatt betegedett meg, 60 százalékuk jelenleg is dohányzik. 

forrás: inforadio.hu

COPD: Nyomozás a halálok után

EU támogatott kutatáshoz várnak betegeket az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézetben.

WHO adatok szerint a szívinfarktus, az agyvérzés és a tüdőrák mellett a COPD világszerte az egyik leggyakoribb halálok. A légutak beszűkülésével és a tüdőszövetek roncsolódásával járó súlyos, visszafordíthatatlan, köhögéssel, köpetürítéssel és egyre fokozódó nehézlégzéssel kísért betegség elsősorban a 40 évesnél idősebb dohányosok között fordul elő (a COPD-s betegek kb. 85-90%-a aktív vagy ex-dohányos). A dohányzás mellett ugyanakkor a kül- és beltéri levegő szennyezettsége és genetikai okok is szerepet játszanak a COPD kialakulásában. Gyógyítására jelenleg még nem rendelkezünk hatékony megoldással (a ma alkalmazott kezelések célja a légutak pusztulásának lassítása, illetve a tüneti kezelés), így különösen fontos a COPD kialakulásának alaposabb megismerése. 

A nemzetközi EvA (Emphysema versus Airway disease) projekt (http://www.eva-copd.eu) 2007-ben 3 millió Euro EU támogatást nyert COPD kutatásra. A tüdőgyógyászati-klinikai kutatás, a radiológiai képalkotás/analízis valamint a genetika egyes módszereit egyesítő projekt legfontosabb célja olyan biomarkerek meghatározása, amelyek kizárólagosan jellemzőek a betegség két altípusának egyikére (emphysemás illetve a bronchitises jellegű COPD). 

A budapesti Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet mellett több más európai centrumban zajló projekt során a kutatóorvosok már több száz COPD-s beteg adatait és mintáit elemezték. Betegbevonásra 2011 decemberéig van még lehetőség, így az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézetben további betegek jelentkezését várják. A dohányzásról már legalább 1 éve sikeresen leszokott és egyéb bevonási kritériumoknak megfelelő COPD-s betegek ingyenes légzésfunkciós és CT vizsgálatokon vesznek részt, valamint teljes körű tüdőgyógyászati kivizsgálásban részesülnek. A vizsgálatban való alkalmasságról bővebb információt itt talál.

Részvételre jelentkezni a 06 70 264 2682, illetve a 391-3309-es telefonszámon lehet.

A vizsgálatokat az Egészségügyi Tudományos Tanács Tudományos és Kutatásetikai Bizottsága engedélyezte. 

forrás: weborvos.hu