Már egy szál cigaretta is veszélyes. Könnyen követheti ugyanis a második, harmadik, sokadik szál. A kocadohányos sokáig azzal áltatja magát: ő sosem lesz rabja a füstölésnek, és akkor teszi le a cigit, amikor csak akarja. Majd kapkodva rágyújt, hogy elűzze rossz érzéseit.
Kovács Gábor, a Magyar Tüdőgyógyász Társaság elnöke, az Országos Korányi Tbc- és Pulmonológiai Intézet főorvosa szerint a nikotin ördögi drog; úgy keríti hatalmába „áldozatát”, hogy az észre sem veszi.
– Az agytörzs speciális receptoraihoz kötődik a nikotin, amely a neuronokban dopamint szabadít fel. Ez az „örömszerző” idegpályák kémiai anyaga. Ugyanakkor a receptorok szaporodni kezdenek, és egyre több nikotinra lesz szükségük. Ez a biológiai oka annak, hogy az alkalmi dohányosok többsége idővel függő lesz – magyarázza a szakorvos.
A szenvedélybetegség biztos jele, ha a reggeli ébredés után máris cigi után nyúl valaki. Kovács Gábor szerint a nikotinra ugyanúgy rá lehet szokni, mint a kokainra vagy a heroinra. E kemény szerekhez képest látszólag ártalmatlanabb a cigaretta, ám elterjedtsége miatt mégis kiemelt népegészségügyi kockázatot jelent. A magyar lakosságnak több mint a harmada dohányzik, s ezzel Európa „legfüstösebb” népei közé tartozunk. Nálunk évente körülbelül huszonötezren, óránként legalább ketten halnak meg a dohányzás következtében.
Ha, mondjuk, valaki húsz éven át napi egy doboz cigarettát szív, a tizenötszöröse lesz a kockázata annak, hogy tüdőrákban végzi. Negyven év után – ha ráadásul a szintén a dohányzással összefüggő idült bronchitisz is kialakul – a „rizikó” már hetvenszeres! Jelenleg világelsők vagyunk tüdőrákban.
– Pedig, például a görögök nálunk is többet dohányoznak. Csakhogy ők rengeteg zöldséget, halat fogyasztanak. A nikotin káros hatásait idehaza az egészségtelen táplálkozás és az alkohol is fokozza. Hét-nyolcszázezer alkoholista van Magyarországon, nagy többségük cigarettázik is – teszi hozzá Kovács Gábor.
A magyarok közismerten rossz lelkiállapota is rizikófaktor: sokan stresszoldó antidepresszív hatása miatt szoknak rá. Mások a túlhajszoltság, a teljesítménykényszer miatt gyújtanak rá: a nikotin átmenetileg javítja a koncentrációt, jobban „pörög az agy”. Ám Kovács doktor azt sem zárja ki, hogy fokozott genetikai hajlamunk van a füstölésre és a tüdőrákra.
– Kiderült, hogy ez a fajta függőség egy génhibán is múlhat. És ugyanez a génsérülés felelős lehet a tüdőrák kialakulásáért is. A honi cigarettázók körében más daganatos betegségek is gyakoribbak. Rendkívül magas a szájüreg-, garat-, gége- és nyelőcsőrákosok száma is.
A nikotin a kiválasztó szerveket is megtámadhatja, nő a hólyagrák veszélye. A dohányzás érszűkítő hatása szív- és érrendszeri betegségekhez, szívinfarktushoz, agyvérzéshez vezethet.
A füstölgők környezetében élők is veszélyeztetettek. A passzív dohányzás következtében évente két-háromezren halnak meg idehaza.
Bodrogi József egészségügyi közgazdász is drámai adatokat sorol. Hazai felmérések szerint a cigizést egyre fiatalabb korban kezdik. A magyar óvodásoknak már nyolc százaléka kipróbálta a cigarettát. A 12-13 éves gyerekek harminc százaléka füstöl. A legtöbben kamaszkorban szoknak rá, mert a felnőtté válás szimbólumának tekintik. Míg a keleti társadalmakban – kulturális hagyományok miatt – elsősorban a férfiak dohányoznak, a magyar nők e téren is „felzárkóztak”: 28 százalékuk rendszeresen cigarettázik. Még rosszabb az arány a fiatal, a 18–30 éves nők esetében: 40 százalékuk dohányos! Ami összefügghet a „gyengébb” nem túlterheltségével: egyszerre kell helyt állniuk a munkahelyükön és a „második műszakban”, otthon is. Sokuknál a dohányzás rontja a teherbe esés esélyét.
A leendő anyának már a fogantatás előtt egy évvel abba kellene hagynia a dohányzást, mert a nikotin súlyosan károsíthatja a magzatot: szájpadláshasadéktól a végtaghiányig sokféle fejlődési rendellenességet idézhet elő náluk.
– Ennek ellenére főleg az elmaradottabb területeken, például Borsodban és Szabolcsban a nők 30 százaléka terhesen is dohányzik – említi Bodrogi József.
Itthon főleg a szegényebb, tanulatlanabb rétegekre jellemzőbb az erős dohányzás. Kevésbé ismerik a nikotin hatását, másrészt a hátrányos helyzettel, kiszolgáltatottsággal járó fokozott stresszt alkohollal és cigarettával oldják.
A nemdohányzók védelméről már 1999-ben törvény született nálunk. Ám ezt követően sem javultak igazán a lakosság egészségi mutatói. Az Orbán-kormány nemrég úgy döntött: szigorítja a ’99-es jogszabályokat. A fideszes javaslatot áprilisban fogadta el a parlament. Aluljárókban, buszok, villamosok megállóiban már most sem lehet rágyújtani, jövő januártól pedig minden közintézményből, a vendéglátók zárt helyiségeiből is kitiltják a cigizőket. A munkahelyeken is tilos lesz a dohányzás.
– A hazai tüdőgyógyászok és kardiológusok szervezetei már régóta szorgalmazták ezt a törvényt, amely – remélhetőleg – áttörést hozhat a dohányzás visszaszorításában – bizakodik Kovács Gábor.
Egyes országokban már korábban bevezettek ehhez hasonló szigorításokat, s ennek nyomán Bodrogi József szerint mindenütt javultak a népegészségügyi mutatók.
– Észak-Karolinában 17 százalékkal csökkent az infarktusok száma. A szigorítások óta Írországban is sokkal kevesebb a szívbeteg. Angliában hat évvel ezelőtt tiltották meg a cigarettázást az éttermekben. Ez még a passzív dohányzásra is pozitívan hatott és a füstmentes vendéglőkben a pincérek egészségi állapota is jelentősen javult.
A hazai szakemberek azt remélik: a nem dohányzók védelmében hozott új törvény és a cigarettaárak várható emelése ösztönözően hat majd a leszokásra.
– Tíz százalékos cigarettaár-emelés után négy százalékkal többen hagyják abba a dohányzást – jegyzi meg Kovács Gábor tüdőgyógyász.
A dohánytermékek jövedéki adójából és áfájából évente 320-350 milliárd forint bevétele van az államnak. Bodrogi József ugyanakkor állítja: a dohányzás összességében mégis hatalmas anyagi veszteség az országnak.
A nikotinfüggők és a dohányzás egészségi ártalmainak a gyógyítása, illetve a táppénz, a rokkantsegély, a termelésből való kiesés együtt évi 450 milliárdjába kerül a központi büdzsének.
A magyarok elsősorban szerelemből, a nem dohányzó partner kedvéért mondanak le a füstölésről. De több évtized után már jóval nehezebb megszabadulni a nikotinfüggéstől. Viszont a leszokáshoz ingyenes segítséget nyújtanak minden tüdőgondozóban. Az önkéntes jelentkezőnek három hónapos „elvonókúrát” kell végig csinálnia: a rendszeres orvosi konzultációt olyan gyógyszerekkel egészítik ki, amelyek enyhítik a nikotinelvonás tüneteit. A különféle tapaszok, tabletták körülbelül havi húszezer forintba kerülnek. Nem nagy áldozat ez, ha figyelembe vesszük, mennyit költ cigarettára a szenvedélybeteg, és hány évvel rövidíti meg életét a dohányzás.
Történelmi tiltások
A füstölgés történetét végigkíséri a dohányosok és a nem dohányzók harca. I. Jakab angol király a 17. század elején kötél általi kivégzéssel büntette a dohányzókat. A török szultánok a vízipipázókat harci kutyák elé vettették.
Később az európai uralkodók felismerték: a dohánykereskedelem hatalmas hasznot hoz. Az 1800-as évek közepétől több helyen rendeletben tiltották meg, hogy bárkit korlátozzanak a füstölgésben, s börtönbe vetették azt, aki dohányzás elleni iratot terjesztett.
A hatalom nikotinpártolására manapság is akad példa. Két éve az egyik kínai tartományban nem csekély mennyiségű, az éves „cigaretta-fejadag” elszívására kötelezték a közszférában dolgozókat. A dohány jövedéki adójából akarták a helyi pénzügyi nehézségeket orvosolni.
A közfelháborodás miatt azonban végül visszavonták a füstölést, kötelezővé tévő rendeletet.
Füstölgők Társasága
A nem dohányzók védelméről szóló ’99-es törvény megalkotásába számos civil szervezetet is bevontak, köztük a Füstölgők Társaságát is.
– A legutóbbi módosításkor az egyeztetés sajnálatosan elmaradt – mondja elnökük, Fodor Péter.
Hozzáteszi: noha az új törvény megfelel az európai uniós ajánlás szándékának, a tagállamok eltérő szigorral szabályozzák a dohányzást. Van, ahol lehetővé teszik kijelölt helyen, például közintézmények, éttermek elkülönített, zárt helyiségeiben. Eddig ez volt a magyar gyakorlat is. De Fodor szerint az új törvény meglehetősen szigorú. Ráadásul egy magáncég vezetőjének önrendelkezési jogát sértheti, ha a tulajdonában lévő irodában, üzletben, vendéglőben nem engedélyezheti a dohányzást egy arra kijelölt helyen. Másfelől a dohányosok az utcán sem gyújthatnak rá nyugodtan, hiszen folyton figyelniük kell, hány méterre van tőlük „tiltott hely”, iskola, orvosi rendelő, buszmegálló.
Mindenesetre az új törvény 2012. január 1-jétől hatályos, s jövő áprilistól szankcionálhatnak is. Fodor Péter azt mondja, addig készülnie kell egy átfogó felvilágosító programnak is, ezt amúgy is elvárja a Füstölgők Társasága. Ők maguk pedig monitoring rendszert hoznak létre, hogy a törvény „életszerűségét” figyelemmel kísérjék.
Dohánytermesztők a szigorításról
A dohánytermesztés itthon komoly iparág, húszezer embernek ad munkát jelenleg.
– Nekünk eddig is a hatalmas ázsiai, afrikai dohánypiacokkal kellett versenyeznünk. Az ő termékeik a filléres munkaerő miatt olcsóbbak. Ha a jövőben emelik itthon az árakat, félő, nem lesz kereslet a magyar dohány iránt – mondja Bényei Illés, a Magyar Dohánytermelők Országos Szövetségének elnöke.
Bodrogi József szerint viszont Zentán – ahol Közép-Európa legnagyobb dohányfelvásárló gyára működik – korlátlan mennyiségben átveszik majd a magyar termékeket is.
Bényei ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet: Magyarországon a legelmaradottabb térségekben vannak a dohányföldek, ahol főleg képzetlen emberek dolgoznak. Ötven százalékuk roma. Súlyos következménye lehet annak, ha a legszegényebbek megélhetés nélkül maradnak. Másfelől: ahol a cigaretta árát jelentősen emelték, ott mindenütt ugrásszerűen megnőtt a dohány feketekereskedelme. Főleg Ukrajnából és Romániából csempészik be hozzánk az olcsó, ellenőrizetlen minőségű cigarettákat. Vagyis azok a kispénzű emberek, akik nem tudnak lemondani a füstölésről, a jövőben még nagyobb egészségügyi kockázatnak lesznek kitéve.
A dohányzás kultusza
A dohányzás kultusza mindig is a közösségi élet része volt. Az indiánok vallási, törzsi rituálék alkalmával gyújtottak rá, de a békepipa egyben „diplomáciai” eszköz is volt.
A füstölés évszázadokon át a „fegyverletételt”, a békességet jelezte. Például a fronton szolgáló katonák együtt szívták el a cigaretta-fejadagjukat. A közös slukkolás ma is a szoros összetartozás gesztusa.
Ugyanakkor a dohányzás státuszszimbólum is: kifejezi a pöfékelő ember társadalmi rangját. A szegényparasztok durva, vágott dohánnyal tömték a csutorájukat. A díszes pipa, az illatos szivar az arisztokratikus életmód „tartozéka” volt. A paloták és szalonok világához hozzátartozott a dohányzás szertartása is. Az urak ebéd után átvonultak a könyvtárszobába társalogni.
A tizenkilencedik század közepétől egyre inkább elterjedt a nagyiparilag gyártott cigaretta, így a pipa és a szivar a szellemi különcség jelképeivé váltak. A mindentudó bölcs, a lángész ráérősen, füstkarikákat eregetve oldja meg az élet rejtélyeit. A világirodalom nagy nyomozóját, Sherlock Holmes-t lehetetlen a pipája nélkül elképzelni. Kései utódja, Columbo, csendes szivarozgatás közben derítette fel a bűnügyeket.
A világ híres füstölői egyben nagy elmék is. Pipázgatva verselt Rimbaud, Mark Twain pedig öniróniával írta: „A dohányzásról pofonegyszerű leszokni. Én magam legalább százszor megtettem.” A francia írónő, George Sand, nadrágban, pipával hirdette a nemek egyenjogúságát a 19. században. Einstein pipafüstben fedezte fel a relativitáselméletet. Churchill whiskyvel, szivarral a kézben nyerte meg a második világháborút.
Egy anekdota szerint Freud egyik előadásában a fallikus szimbólumokról magyarázott, miközben szórakozottan rágyújtott egy szivarra. Amikor a közönség kuncogni kezdett, a pszichoanalitikus megjegyezte: „Uraim, ne feledjék: egy szivar néha csak egy szivar is lehet.”
Máshol
Franciaországban a felnőtt lakosság 31 százaléka rendszeres dohányos: több mint 14 millió ember. 2005 és 2010 között majdnem két százalékkal nőtt a cigarettázók aránya, azon belül a nőké három százalékkal.
A 15–24 éves francia fiatalok az uniós mezőny „éllovasai”: 53 százalékuk rabja e káros szenvedélynek. 2007-ben előbb a közintézményekben vezettek be füstölési tilalmat, majd 2008 januárjától az éttermekben, kávézókban is. Azóta számos vendéglátóhely nyitott teraszt alakított ki dohányos vendégeinek. Egyébként a dohányzásellenes kampányok, áremelések eddig nem hoztak látványos eredményt, ráadásul 20 százalékkal megugrott a csempészett dohányáruk mennyisége Franciaországban – tájékoztat Hilu Ansaf, a franciakoktel.hu szerkesztője.
Németországban a szigorodó tilalmak ellenére minden negyedik 15 év feletti dohányzik, míg 20 százalékuk már felhagyott vele. Heltai András, a ger-mania.hu szerkesztője utánajárt annak is: a dohánytermékek adója – ami ott az egyik legfontosabb adófajta – évi 13 milliárd euró feletti bevételt hoz. Bár az adót az elmúlt tíz évben nyolcszor emelték, a cigizés nem csökkent, ugyanakkor a bagó 20 százaléka már itt is csempészett. A dohányzási tilalom tartományi ügy a németeknél. Általában tilos a füstölés közintézményekben, a tömegközlekedésben, munka- és vendéglátóhelyeken. Kivételt jelentenek az egyterű vendéglátóhelyek, ahol a bejáratnál táblával kell jelezni a „nikotinveszélyt”.
Oroszország mintegy 142 millió lakosából 45 millióan dohányoznak, s az ezzel összefüggésbe hozható betegségek miatt évente félmillióan halnak meg – tudósít Pogány Ira, az oroszline.hu szerkesztője.
Az átlagdohányos tizenhárom éves korában kezdi. „Nemzeti sajátosság” a dohányzó nők magas, 30 százalékos aránya Oroszországban. Vlagyimir Putyin 2008-ban hirdette meg a dohányzás elleni nemzeti koncepciót: a közterületi dohányzást korlátozó törvény várható további szigorításával 2015-re teljes lesz a tiltás minden közösségi térben. A következő négy évben 30-40, sőt akár 60 százalékkal is emelnék a cigaretta jövedéki adóját. Ettől azt remélik: a mostani 36 százalékról 25 százalékra csökkenhet a dohányosok aránya.
Olaszországban nagy a kultusza a dohányzásnak, dacára a különféle ellenkampányoknak – tudjuk meg Göbölyös N. Lászlótól, a tuttoitalia.hu szerkesztőjétől. Az olasz lakosság mintegy 22 százaléka dohányzik: 6,5 millió férfi (26 százalék) és 5,3 millió nő (19,6 százalék). Körülbelül 7,8 millióan már leszoktak. A legtöbben (28 százalék) a 25 és 44 év közötti korosztályból füstfüggők. Évente 70-85 ezerre teszik Olaszországban a dohányzással összefüggő halálozások számát. A dohányosok 40 százalékkal többet költenek gyógyszerekre és gyógykezelésekre, mint nem dohányzó honfitársaik.
Forrás: 168ora.hu
Kovács Gábor, a Magyar Tüdőgyógyász Társaság elnöke, az Országos Korányi Tbc- és Pulmonológiai Intézet főorvosa szerint a nikotin ördögi drog; úgy keríti hatalmába „áldozatát”, hogy az észre sem veszi.
– Az agytörzs speciális receptoraihoz kötődik a nikotin, amely a neuronokban dopamint szabadít fel. Ez az „örömszerző” idegpályák kémiai anyaga. Ugyanakkor a receptorok szaporodni kezdenek, és egyre több nikotinra lesz szükségük. Ez a biológiai oka annak, hogy az alkalmi dohányosok többsége idővel függő lesz – magyarázza a szakorvos.
A szenvedélybetegség biztos jele, ha a reggeli ébredés után máris cigi után nyúl valaki. Kovács Gábor szerint a nikotinra ugyanúgy rá lehet szokni, mint a kokainra vagy a heroinra. E kemény szerekhez képest látszólag ártalmatlanabb a cigaretta, ám elterjedtsége miatt mégis kiemelt népegészségügyi kockázatot jelent. A magyar lakosságnak több mint a harmada dohányzik, s ezzel Európa „legfüstösebb” népei közé tartozunk. Nálunk évente körülbelül huszonötezren, óránként legalább ketten halnak meg a dohányzás következtében.
Ha, mondjuk, valaki húsz éven át napi egy doboz cigarettát szív, a tizenötszöröse lesz a kockázata annak, hogy tüdőrákban végzi. Negyven év után – ha ráadásul a szintén a dohányzással összefüggő idült bronchitisz is kialakul – a „rizikó” már hetvenszeres! Jelenleg világelsők vagyunk tüdőrákban.
– Pedig, például a görögök nálunk is többet dohányoznak. Csakhogy ők rengeteg zöldséget, halat fogyasztanak. A nikotin káros hatásait idehaza az egészségtelen táplálkozás és az alkohol is fokozza. Hét-nyolcszázezer alkoholista van Magyarországon, nagy többségük cigarettázik is – teszi hozzá Kovács Gábor.
A magyarok közismerten rossz lelkiállapota is rizikófaktor: sokan stresszoldó antidepresszív hatása miatt szoknak rá. Mások a túlhajszoltság, a teljesítménykényszer miatt gyújtanak rá: a nikotin átmenetileg javítja a koncentrációt, jobban „pörög az agy”. Ám Kovács doktor azt sem zárja ki, hogy fokozott genetikai hajlamunk van a füstölésre és a tüdőrákra.
– Kiderült, hogy ez a fajta függőség egy génhibán is múlhat. És ugyanez a génsérülés felelős lehet a tüdőrák kialakulásáért is. A honi cigarettázók körében más daganatos betegségek is gyakoribbak. Rendkívül magas a szájüreg-, garat-, gége- és nyelőcsőrákosok száma is.
A nikotin a kiválasztó szerveket is megtámadhatja, nő a hólyagrák veszélye. A dohányzás érszűkítő hatása szív- és érrendszeri betegségekhez, szívinfarktushoz, agyvérzéshez vezethet.
A füstölgők környezetében élők is veszélyeztetettek. A passzív dohányzás következtében évente két-háromezren halnak meg idehaza.
Bodrogi József egészségügyi közgazdász is drámai adatokat sorol. Hazai felmérések szerint a cigizést egyre fiatalabb korban kezdik. A magyar óvodásoknak már nyolc százaléka kipróbálta a cigarettát. A 12-13 éves gyerekek harminc százaléka füstöl. A legtöbben kamaszkorban szoknak rá, mert a felnőtté válás szimbólumának tekintik. Míg a keleti társadalmakban – kulturális hagyományok miatt – elsősorban a férfiak dohányoznak, a magyar nők e téren is „felzárkóztak”: 28 százalékuk rendszeresen cigarettázik. Még rosszabb az arány a fiatal, a 18–30 éves nők esetében: 40 százalékuk dohányos! Ami összefügghet a „gyengébb” nem túlterheltségével: egyszerre kell helyt állniuk a munkahelyükön és a „második műszakban”, otthon is. Sokuknál a dohányzás rontja a teherbe esés esélyét.
A leendő anyának már a fogantatás előtt egy évvel abba kellene hagynia a dohányzást, mert a nikotin súlyosan károsíthatja a magzatot: szájpadláshasadéktól a végtaghiányig sokféle fejlődési rendellenességet idézhet elő náluk.
– Ennek ellenére főleg az elmaradottabb területeken, például Borsodban és Szabolcsban a nők 30 százaléka terhesen is dohányzik – említi Bodrogi József.
Itthon főleg a szegényebb, tanulatlanabb rétegekre jellemzőbb az erős dohányzás. Kevésbé ismerik a nikotin hatását, másrészt a hátrányos helyzettel, kiszolgáltatottsággal járó fokozott stresszt alkohollal és cigarettával oldják.
A nemdohányzók védelméről már 1999-ben törvény született nálunk. Ám ezt követően sem javultak igazán a lakosság egészségi mutatói. Az Orbán-kormány nemrég úgy döntött: szigorítja a ’99-es jogszabályokat. A fideszes javaslatot áprilisban fogadta el a parlament. Aluljárókban, buszok, villamosok megállóiban már most sem lehet rágyújtani, jövő januártól pedig minden közintézményből, a vendéglátók zárt helyiségeiből is kitiltják a cigizőket. A munkahelyeken is tilos lesz a dohányzás.
– A hazai tüdőgyógyászok és kardiológusok szervezetei már régóta szorgalmazták ezt a törvényt, amely – remélhetőleg – áttörést hozhat a dohányzás visszaszorításában – bizakodik Kovács Gábor.
Egyes országokban már korábban bevezettek ehhez hasonló szigorításokat, s ennek nyomán Bodrogi József szerint mindenütt javultak a népegészségügyi mutatók.
– Észak-Karolinában 17 százalékkal csökkent az infarktusok száma. A szigorítások óta Írországban is sokkal kevesebb a szívbeteg. Angliában hat évvel ezelőtt tiltották meg a cigarettázást az éttermekben. Ez még a passzív dohányzásra is pozitívan hatott és a füstmentes vendéglőkben a pincérek egészségi állapota is jelentősen javult.
A hazai szakemberek azt remélik: a nem dohányzók védelmében hozott új törvény és a cigarettaárak várható emelése ösztönözően hat majd a leszokásra.
– Tíz százalékos cigarettaár-emelés után négy százalékkal többen hagyják abba a dohányzást – jegyzi meg Kovács Gábor tüdőgyógyász.
A dohánytermékek jövedéki adójából és áfájából évente 320-350 milliárd forint bevétele van az államnak. Bodrogi József ugyanakkor állítja: a dohányzás összességében mégis hatalmas anyagi veszteség az országnak.
A nikotinfüggők és a dohányzás egészségi ártalmainak a gyógyítása, illetve a táppénz, a rokkantsegély, a termelésből való kiesés együtt évi 450 milliárdjába kerül a központi büdzsének.
A magyarok elsősorban szerelemből, a nem dohányzó partner kedvéért mondanak le a füstölésről. De több évtized után már jóval nehezebb megszabadulni a nikotinfüggéstől. Viszont a leszokáshoz ingyenes segítséget nyújtanak minden tüdőgondozóban. Az önkéntes jelentkezőnek három hónapos „elvonókúrát” kell végig csinálnia: a rendszeres orvosi konzultációt olyan gyógyszerekkel egészítik ki, amelyek enyhítik a nikotinelvonás tüneteit. A különféle tapaszok, tabletták körülbelül havi húszezer forintba kerülnek. Nem nagy áldozat ez, ha figyelembe vesszük, mennyit költ cigarettára a szenvedélybeteg, és hány évvel rövidíti meg életét a dohányzás.
Történelmi tiltások
A füstölgés történetét végigkíséri a dohányosok és a nem dohányzók harca. I. Jakab angol király a 17. század elején kötél általi kivégzéssel büntette a dohányzókat. A török szultánok a vízipipázókat harci kutyák elé vettették.
Később az európai uralkodók felismerték: a dohánykereskedelem hatalmas hasznot hoz. Az 1800-as évek közepétől több helyen rendeletben tiltották meg, hogy bárkit korlátozzanak a füstölgésben, s börtönbe vetették azt, aki dohányzás elleni iratot terjesztett.
A hatalom nikotinpártolására manapság is akad példa. Két éve az egyik kínai tartományban nem csekély mennyiségű, az éves „cigaretta-fejadag” elszívására kötelezték a közszférában dolgozókat. A dohány jövedéki adójából akarták a helyi pénzügyi nehézségeket orvosolni.
A közfelháborodás miatt azonban végül visszavonták a füstölést, kötelezővé tévő rendeletet.
Füstölgők Társasága
A nem dohányzók védelméről szóló ’99-es törvény megalkotásába számos civil szervezetet is bevontak, köztük a Füstölgők Társaságát is.
– A legutóbbi módosításkor az egyeztetés sajnálatosan elmaradt – mondja elnökük, Fodor Péter.
Hozzáteszi: noha az új törvény megfelel az európai uniós ajánlás szándékának, a tagállamok eltérő szigorral szabályozzák a dohányzást. Van, ahol lehetővé teszik kijelölt helyen, például közintézmények, éttermek elkülönített, zárt helyiségeiben. Eddig ez volt a magyar gyakorlat is. De Fodor szerint az új törvény meglehetősen szigorú. Ráadásul egy magáncég vezetőjének önrendelkezési jogát sértheti, ha a tulajdonában lévő irodában, üzletben, vendéglőben nem engedélyezheti a dohányzást egy arra kijelölt helyen. Másfelől a dohányosok az utcán sem gyújthatnak rá nyugodtan, hiszen folyton figyelniük kell, hány méterre van tőlük „tiltott hely”, iskola, orvosi rendelő, buszmegálló.
Mindenesetre az új törvény 2012. január 1-jétől hatályos, s jövő áprilistól szankcionálhatnak is. Fodor Péter azt mondja, addig készülnie kell egy átfogó felvilágosító programnak is, ezt amúgy is elvárja a Füstölgők Társasága. Ők maguk pedig monitoring rendszert hoznak létre, hogy a törvény „életszerűségét” figyelemmel kísérjék.
Dohánytermesztők a szigorításról
A dohánytermesztés itthon komoly iparág, húszezer embernek ad munkát jelenleg.
– Nekünk eddig is a hatalmas ázsiai, afrikai dohánypiacokkal kellett versenyeznünk. Az ő termékeik a filléres munkaerő miatt olcsóbbak. Ha a jövőben emelik itthon az árakat, félő, nem lesz kereslet a magyar dohány iránt – mondja Bényei Illés, a Magyar Dohánytermelők Országos Szövetségének elnöke.
Bodrogi József szerint viszont Zentán – ahol Közép-Európa legnagyobb dohányfelvásárló gyára működik – korlátlan mennyiségben átveszik majd a magyar termékeket is.
Bényei ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet: Magyarországon a legelmaradottabb térségekben vannak a dohányföldek, ahol főleg képzetlen emberek dolgoznak. Ötven százalékuk roma. Súlyos következménye lehet annak, ha a legszegényebbek megélhetés nélkül maradnak. Másfelől: ahol a cigaretta árát jelentősen emelték, ott mindenütt ugrásszerűen megnőtt a dohány feketekereskedelme. Főleg Ukrajnából és Romániából csempészik be hozzánk az olcsó, ellenőrizetlen minőségű cigarettákat. Vagyis azok a kispénzű emberek, akik nem tudnak lemondani a füstölésről, a jövőben még nagyobb egészségügyi kockázatnak lesznek kitéve.
A dohányzás kultusza
A dohányzás kultusza mindig is a közösségi élet része volt. Az indiánok vallási, törzsi rituálék alkalmával gyújtottak rá, de a békepipa egyben „diplomáciai” eszköz is volt.
A füstölés évszázadokon át a „fegyverletételt”, a békességet jelezte. Például a fronton szolgáló katonák együtt szívták el a cigaretta-fejadagjukat. A közös slukkolás ma is a szoros összetartozás gesztusa.
Ugyanakkor a dohányzás státuszszimbólum is: kifejezi a pöfékelő ember társadalmi rangját. A szegényparasztok durva, vágott dohánnyal tömték a csutorájukat. A díszes pipa, az illatos szivar az arisztokratikus életmód „tartozéka” volt. A paloták és szalonok világához hozzátartozott a dohányzás szertartása is. Az urak ebéd után átvonultak a könyvtárszobába társalogni.
A tizenkilencedik század közepétől egyre inkább elterjedt a nagyiparilag gyártott cigaretta, így a pipa és a szivar a szellemi különcség jelképeivé váltak. A mindentudó bölcs, a lángész ráérősen, füstkarikákat eregetve oldja meg az élet rejtélyeit. A világirodalom nagy nyomozóját, Sherlock Holmes-t lehetetlen a pipája nélkül elképzelni. Kései utódja, Columbo, csendes szivarozgatás közben derítette fel a bűnügyeket.
A világ híres füstölői egyben nagy elmék is. Pipázgatva verselt Rimbaud, Mark Twain pedig öniróniával írta: „A dohányzásról pofonegyszerű leszokni. Én magam legalább százszor megtettem.” A francia írónő, George Sand, nadrágban, pipával hirdette a nemek egyenjogúságát a 19. században. Einstein pipafüstben fedezte fel a relativitáselméletet. Churchill whiskyvel, szivarral a kézben nyerte meg a második világháborút.
Egy anekdota szerint Freud egyik előadásában a fallikus szimbólumokról magyarázott, miközben szórakozottan rágyújtott egy szivarra. Amikor a közönség kuncogni kezdett, a pszichoanalitikus megjegyezte: „Uraim, ne feledjék: egy szivar néha csak egy szivar is lehet.”
Máshol
Franciaországban a felnőtt lakosság 31 százaléka rendszeres dohányos: több mint 14 millió ember. 2005 és 2010 között majdnem két százalékkal nőtt a cigarettázók aránya, azon belül a nőké három százalékkal.
A 15–24 éves francia fiatalok az uniós mezőny „éllovasai”: 53 százalékuk rabja e káros szenvedélynek. 2007-ben előbb a közintézményekben vezettek be füstölési tilalmat, majd 2008 januárjától az éttermekben, kávézókban is. Azóta számos vendéglátóhely nyitott teraszt alakított ki dohányos vendégeinek. Egyébként a dohányzásellenes kampányok, áremelések eddig nem hoztak látványos eredményt, ráadásul 20 százalékkal megugrott a csempészett dohányáruk mennyisége Franciaországban – tájékoztat Hilu Ansaf, a franciakoktel.hu szerkesztője.
Németországban a szigorodó tilalmak ellenére minden negyedik 15 év feletti dohányzik, míg 20 százalékuk már felhagyott vele. Heltai András, a ger-mania.hu szerkesztője utánajárt annak is: a dohánytermékek adója – ami ott az egyik legfontosabb adófajta – évi 13 milliárd euró feletti bevételt hoz. Bár az adót az elmúlt tíz évben nyolcszor emelték, a cigizés nem csökkent, ugyanakkor a bagó 20 százaléka már itt is csempészett. A dohányzási tilalom tartományi ügy a németeknél. Általában tilos a füstölés közintézményekben, a tömegközlekedésben, munka- és vendéglátóhelyeken. Kivételt jelentenek az egyterű vendéglátóhelyek, ahol a bejáratnál táblával kell jelezni a „nikotinveszélyt”.
Oroszország mintegy 142 millió lakosából 45 millióan dohányoznak, s az ezzel összefüggésbe hozható betegségek miatt évente félmillióan halnak meg – tudósít Pogány Ira, az oroszline.hu szerkesztője.
Az átlagdohányos tizenhárom éves korában kezdi. „Nemzeti sajátosság” a dohányzó nők magas, 30 százalékos aránya Oroszországban. Vlagyimir Putyin 2008-ban hirdette meg a dohányzás elleni nemzeti koncepciót: a közterületi dohányzást korlátozó törvény várható további szigorításával 2015-re teljes lesz a tiltás minden közösségi térben. A következő négy évben 30-40, sőt akár 60 százalékkal is emelnék a cigaretta jövedéki adóját. Ettől azt remélik: a mostani 36 százalékról 25 százalékra csökkenhet a dohányosok aránya.
Olaszországban nagy a kultusza a dohányzásnak, dacára a különféle ellenkampányoknak – tudjuk meg Göbölyös N. Lászlótól, a tuttoitalia.hu szerkesztőjétől. Az olasz lakosság mintegy 22 százaléka dohányzik: 6,5 millió férfi (26 százalék) és 5,3 millió nő (19,6 százalék). Körülbelül 7,8 millióan már leszoktak. A legtöbben (28 százalék) a 25 és 44 év közötti korosztályból füstfüggők. Évente 70-85 ezerre teszik Olaszországban a dohányzással összefüggő halálozások számát. A dohányosok 40 százalékkal többet költenek gyógyszerekre és gyógykezelésekre, mint nem dohányzó honfitársaik.
Forrás: 168ora.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése